Ma szinte
egész nap az járt a fejemben, hogy milyen szerencsés életem is volt. Semmi okom
panaszra, még akkor se, ha számba veszem veszteségeimet. Mert annyi, de annyi
szépségben volt részem. Olyan sok gyönyörű helyen jártam.
S hogyan,
miért jutott ez eszembe (megint, hiszen pár napja a szlovéniai utamat emlegettem)? Nos azért, mert
ma esküvőn voltam Windsorban.
 |
| A kíváncsi tömeg |
 |
| St.Georg kápolna |
És –
bevallom, a nagy felhajtás nem különösebben érdekelt, de a részletek, melyek
ismerősként bukkantak a szemem elé – örömöt okoztak.
Mikor félig-meddig
leégett – azt se felejtem el, - egy napig bőgtem miatta, pedig hát….nem az én kastélyom.
(Csak
emlékeztetőnek: 1992. november 20-án, pont a királyi pár 45. házassági
évfordulóján, tűzvész ütött ki a kastélyban, amikor a magán kápolnában egy
spotlámpa felgyújtotta a függönyt.
A tűzvész
eloltásához 15 óra és másfél millió gallon víz kellett. A tűzben kilenc főbb
terem és csaknem 100 szoba, 9000 négyzetméter pusztult el. Ez csaknem a kastély
egyötöde.
Az Európa
legjobb szakembereinek bevonásával végzett, egyedülálló helyreállítási munkák
1997-ben fejeződtek be, és olyan jól sikerültek, hogy nehezen fedezhető fel,
melyik rész „eredeti”, melyik a felújított.
Az
újjáépítés 37 millió fontba került.)
Persze nem
csak Windsorra gondoltam, hanem a többi angliai szépségre is, aztán mint mindig,
kicsit fájó szívvel arra, hogy egy, amit pedig nagyon szerettem volna – most már
valószínű mindörökre – milyen kár, hogy elmaradt. Igen, szerettem volna Stonehenge-ba
is elmenni – de hát az nem jött össze…
Azóta is megnézek - ha felfedezem -
minden olyan filmet, ami ezzel kapcsolatos és ma már sokkal többet tudok róla,
mint amennyit anno vagy 40 éve tudtam. De azért sajnálom.
Szóval
akinek lehetősége van, utazzon ! A vége felé, amikor már másra nem nagyon lesz
lehetősége, akkor legalább lesz mire visszaemlékezni.
Képek:
Köszönöm a buzdítást! :-)
VálaszTörlésÉs csak írd a blogodat ! Én bizony sajnálom, hogy az "utazós" időmben még nem volt blogom. Próbálok ugyan itt-ott visszaemlékezni az útjaimra, de a friss élmények másak, és hát fotóim se nagyon vannak....
TörlésTudom, nem vigasztal, de azért elmondom. Én kétszer is eljutottam, de nagy csalódás volt, sokkal, de sokkal kisebb, mint amilyennek a fényképek, filmek, exkluzív képeskönyvek mutatják. Nem mondom, hogy nem volt érdekes, izgalmas, de sokkal nagyobb volumenű valamire számítottam...
VálaszTörlésEzt ugye a Stonehenge érted És csak arra, ami látható, a kőoszlopokra. Mert Stonehenge nem csak annyi. Nem hinném, hogy meglepődnék és nagy valószínűséggel többet tudnék róla, látnék bele, mint sok arra-járó turista, hiszen a terület "történelme" már a föld alatt van, nem is látszik, csak a tudós-kutatók állapították meg ilyen-olyan földkutató készülékekkel, s ügyes kezű rajzfilmesek "élővé" varázsolták, ami valaha ott lehetett. És én láttam ezeket - ezért érzem, hogy többet láttam a hely történelméből, mint aki csak a ma is álló köveket látta. Ettől függetlenül úgy érzem, kell legyen a helynek valami különös aurája......persze mindez talán csak akkor lenne érezhető, ha csak én, meg a kövek lennénk ott, és a sok nézelődő turista aznap nem jönne :-)
Törlés