A tegnapi kicsit szomorkás bejegyzés után gondoltam máma valami vidámabb következzen. Ezt találtam:
Martin Buber: Az is baj, ha nincs semmi baj?
Egyik napon a bölcs rabbihoz egy férfi jött, és így panaszkodott:
- Rabbi, elviselhetetlen az életem. Hatan lakunk egy házban, s rettenetesen unalmas minden. Mondd, mit csináljak?
A rabbi ezt mondta neki:
- Tudod mit, végy egy bakkecskét, és vidd be a szobátokba. A férfi felháborodva mondta:
- Egy bakkecskét a szobába?
- Igen, igen. Tedd, amit mondtam - szólt a rabbi -, aztán egy hét múlva gyere vissza!
Egy hét múlva megjelent az ember a rabbinál, idegileg teljesen kimerülten:
- Nem bírjuk tovább elviselni. A kecskebak olyan büdös, hogy nem tudunk a szobában megmaradni.
- Rendben van - válaszolt a rabbi -, menj haza, és a bakkecskét kösd az istállóba. Aztán egy hét múlva gyere vissza!
Gyorsan eltelt az a hét is, s örömtől sugárzó arccal jött vissza az ember:
- Ó, rabbi, milyen nagyszerű az élet! Áldott minden perc, amikor hatan együtt vagyunk, a bakkecske nélkül!
Minden relatív. :)
VálaszTörlésTudod, a "szereplőket" be lehet helyettesíteni és én ezért élveztem a történetet....
TörlésAz is baj, ha nincs semmi baj?
VálaszTörlésValóban igy van nálunk halandóknál, vajjon miért?
Valahogy így szoktam mondani: a Jóisten valamit elrontott amikor az első embert meggyurmázta...Főképp a fejében lévő kocsonyás anyagra nem helyezett elég hangsúlyt :-)
Törlés