Álom-világom.....

 Azért írok, mert MUSZÁJ. Azért írok mindenfélét, mert mindenféle jut eszembe. Azért írok, mert ettől valamiképp megkönnyebbül a lelkem. 

Elgondolkodtam már nem egyszer, hogy a mindenféle rossz, nehéz, keserű gondolat néha milyen furcsa változáson tud átmenni, hiszen az ujjaim alól nem csak szomorú történetek bukkannak elő, hanem butaságok, furcsaságok, érdekességek...szóval az életem apró dolgai.

Már máskor is írtam, hogy újjászületésem esetére vannak jó kis „hivatás-tippjeim”: vagy alpesi tehenészlány, vagy mohológus/briológus, csillagász (netán űrhajós?) vagy álomfejtő szeretnék lenni. Arról is írtam már, hogy gyakran álmodom és igen sok álomra vissza tudok emlékezni. Teljesen egyértelmű, hogy az esetek egy jelentős részében az álmok témája hétköznapjaim gondjaival/nehézségeivel függ össze – bár sok mindenre nem találok semmiféle okot.

Nos, pár nappal ezelőtt ez "történt":

Egy ötvenes évek-beli /komlói/meszesi ?/ emeletes ház második emeleti szobájában vagyok öcsémmel és húgommal, aki egyben anyám is /?/ vagyis néha anyámnak, máskor húgomnak látom. Tudom, hogy mi úgy közlekedünk, (?) hogy az ablakon kívülről elhelyezkedő, réz, virágláda-tartókba kapaszkodunk, aztán mint a majmok, ellendülünk a másik ablakrácsig, le és fel … :-)  Nekem indulnom kell valahová, ott guggolok az ablakpárkányon, fogom a korlátot.

(Kísértetiesen, még felébredésem után is éreztem tenyeremben ennek a függönytartó rúdnak a simaságát. A végein egy-egy rézgömb volt.…Ilyen volt gyermekkoromban a karnis - nálunk.

Az is különös, hogy sokszor álmodom színeset, vagy színesen, mert visszaemlékezve "látom" az álombeli színeket is, nem csak a történetre emlékezem...)

Szóval ott ülök, indulnom kellene, lenézek az ablakokra, melyek alattam vannak, és egyszer csak azt érzem, elfelejtettem, hogyan, hová kell ugranom... A döbbenet kínos érzésével visszamászom, és azt mondom húgom/anyámnak: képzeld, elfelejtettem, hogyan kell lemenni….

Ebben a percben felébredtem.

Hát mit mondjak, fura egy érzés volt. Egyébként máskor is, amikor hirtelen ébredek az álomból, van néhány pillanat, amikor nem tudom, hogy én vagyok-e én, vagy az álombeli lényem vagyok-e ? Szóval érdekes dolog ez… Annyira szeretném tudni, van-e valami jelentősége/jelentése az álmoknak ?

Régebben volt egy füzetem, abba beleírtam egy bizonyos témával kapcsolatban álmodott álmaimat – aztán abbahagytam. Pedig nagyon sok álmomra emlékezem felébredés után is,  sőt sokszor egész hosszú ideig.

Ám ezek a dolgok is  is átkerülnek  a „múlt/volt” dossziéba. Senkinek se fontos. Lassan tán már nekem se....