A játékmackó (angolul: Teddy bear) 105 éves születésnapját ünnepelte ma ! Születési helyének címére többen is pályáznak. Az első "igazi" plüssmackót a német Steiff játékgyártók készítették 1902-ben. Hagyományt teremtettek ezzel: a plüssbundás, cipőgombszemű, szorosan kibélelt mackó egy évszázada mintája minden játékmacinak.
 |
De a Teddy Bear nevet a mackó a legenda szerint Theodore (Teddy) Roosevelt amerikai elnök után kapta. Teddy Roosevelt 1902-ben két déli állam, Mississippi és Louisiana határvitájának rendezése után, vendéglátói meghívására, egy vadászaton vett részt, ahol megsajnált és nem lőtt le egy medvebocsot. A Washington Post rögtön lecsapott a történetre, és karikatúrában örökítette meg a határvitát rendező és természetet védő amerikai elnököt. A medvebocs innentől kezdve mindig megjelent az elnököt ábrázoló rajzokon, úgy, hogy végül maga az elnök maradt le és helyette már csak a mackó jelezte személyét. Természetesen egy szemfüles játékkészítő is kapott az alkalmon. Morris Michtom brooklyni vegyeskereskedésében felesége által készített, faforgáccsal tömött, cipőgombszemű plüss játékmackókat is árult. A Washington Post karikatúrája után Michtom felismerte az ebben rejlő üzleti lehetőséget, és játékmackóit "Teddy mackója" néven dobta piacra, természetesen az elnök engedélyével. A Teddy mackók olyan népszerűek lettek, hogy Michtonnak jóval nagyobb helyiségbe kellett költöztetnie üzletét, és hamarosan megalapította az első játékmackó készítésére szakosodott vállalatot. Így vált egy plüssjáték az amerikai örökség részévé. Ugyanebben az időben Németországban is új játék "született". A giegeni Steiff vállalat már régóta készített filcből tűpárnaszerűen kitömött állatfigurákat. Richard Steiff (a tulajdonos, Margaret Steiff unokaöccse) az állatkertben figyelte a medvebocsokat. 1902-ben megalkották az első mozgatható végtagokkal rendelkező medvéket, amelyeket 1903 márciusában a lipcsei vásáron mutattak be. Itt látta meg őket egy amerikai üzletember, és az otthoni "teddybear-divat" miatt azonnal több ezer játékmackót rendelt Steifféktől.
 |
Az újdonság a maci mobilitása volt: tudott ülni, karjait felemelhette, stabil talpain állhatott is. 1906-ra Amerika a teddybear lázában égett. A játékgyártók minden mennyiségben és formában ontották a macikat, egyenruhában, rolleren, különböző viseletekben, még villogó szemekkel is. Az első világháború persze megakasztotta a német macik importját, és ezzel új, angol és francia cégek előtt is megnyílt a lehetőség. A macik is fejlődtek, cipőgomb helyett üvegből készült a szemük, és a faforgácsot puhább bélelőanyag váltotta fel: kapokszőr. /= Dél-Amerikában, Kelet- és Nyugat-indiában és Afrikában élő kapokfa magjának finom gyapja./ Továbbra is a kézzel készített, minőségi játékok voltak a kelendők. Az 1920-30-as években már zenélő, mozgó játékmacik is léteztek. Különösen a német cégek állítottak elő jó minőségű mozgó - lépegető, táncoló, labdázó - mackókat. A második világháború után mindez megváltozott. Olcsóbb, főleg Kelet-Ázsiában tömegesen előállított macik léptek a kézzel készítettek helyébe, mosható műanyag és műszálas anyagok lettek az alapanyagok. A teddybear egy lett a sok gyermekjáték között, különlegességét a gyűjtők körében őrizte meg. A legnevesebb játékmackó persze Winnie-the-Pooh, "akit" mi - Karinthy Frigyes zseniális fordításában - Micimackóként ismerünk. /Farkas Ildikó - historia.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése