A földjeiket övező őserdő jelentős részének kiirtásával Angkor Vat városának egykori lakói maguk gyújtották meg annak az ökológiai bombának a kanócát, amely lerombolta a világ egykor talán legnagyobb városi civilizációját - vélik azok a régészek, akik az elmúlt időszakban új módon kutatták ezt a térséget.
A múlt a jelen és a jövő fenyegetéseire is figyelmeztethet: a történelem a tudósok szerint megismételheti magát, ha folytatódik az Angkor Vat mesés romjainak megcsodálására tömegesen érkező turisták pénzének elnyeréséért kibontakozott féktelen hajsza. „Egyszerűen hibás körről van szó. Úgy tűnik, Angkor Vat önmagát ismétli” - figyelmeztetett Mitch Hendrickson, aki nemrég ásatásokat folytatott az ősi településen.
A szakértők már korábban aggodalmukat hangoztatták a műemlékek állapotával kapcsolatban, főleg a turistainvázió miatt. Figyelmeztettek arra is, hogy a talajvíz gátlástalan kiszivattyúzása abból a célból, hogy kielégítsék a szomszédos Sziemreapban épülő szállodák, vendégházak és a lakosság növekvő igényeit, destabilizálhatja a sokszázéves templomok alapzatát, emiatt azok megsüllyedhetnek és összeomolhatnak. „Nagyon sok építkezés folyik anélkül, hogy számba vennék a hosszútávú következményeket.
Sziemreap nagyon hamar felfalhatja önmagát és életképtelenné válhat” - jelentette ki Hendrickson, az ausztráliai Sydney-i Egyetem régésze. A 9. és a 14. század közötti aranykorban az angkori királyok uralkodtak Délkelet-Ázsia jelentős része fölött. Erre több olyan város emlékeztet, mint az egykori Angkor Vat, amelyet a vallási építészet csodájának tartanak. Az angkori civilizációnak a közfelfogás szerint egy 1431-ben, a mai Thaiföld felől indított támadás vetett véget, de az ausztráliai egyetem Nagy Angkor Projekt nevű kutatási programjában dolgozó tudósok szerint a város hanyatlását ennél korábbi ökológiai erők indították el.
Megállapításaik alátámasztják Bernard-Philippe Groslier francia régész korábban, az 1950-es években kifejtett elméletét, amely szerint Angkor összeomlása azért következett be, mert túlságosan kizsákmányolta a környezetet. A térség lakói először csak a Sziemreaptól délre lévő, alacsonyabban fekvő területeken termesztettek rizst, később azonban letarolták a környező őserdőt is és 80 kilométerrel északabbra, a Kulen hegy lejtőjét is művelni kezdték. Ettől azonban áradások keletkeztek, a hegyoldalról nagy mennyiségű talajt és homokot sodort le a víz, eltömítve a csatornákat, megbénítva a vízgazdálkodási rendszert.
A kutatók az amerikai űrhajózási hatóság, a NASA légi felvételeire és a 3100 négyzetkilométeres területen végzett helyszíni felmérésekre alapozva megállapították, hogy a mintegy 1 millió lakosú hajdani város sokkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték - messze a legnagyobb a Földön az iparosítás előtti korban. Óriási öntözőrendszer tartozott hozzá, beleértve két hatalmas mesterséges víztározót - ezek talán nagyobbak is voltak, mint amit a tényleges szükséglet indokolt volna.
Erre az lehet az egyik magyarázat, hogy Angkor uralkodói elsősorban hatalmukat, erejüket kívánták bizonyítani megépítésükkel. Az egyik ilyen tározó a legnagyobb mérnöki műtárgy volt az iparosítás előtti világban, 50 millió köbméter víz tárolására lehetett képes. A tudósok vizsgálják, milyen erdőirtással járt ezeknek a terveknek a megvalósítása - mert ez lehet Angkor Vat pusztulásának kulcsa. Ma a turizmus idézhet elő hasonló veszélyt. A régészek szerint ugyanazok a jelenségek, amelyek a hajdani Angkor problémáit okozták, lényegében megismétlődnek napjainkban a térségben: Pedig lenne mit tanulni a múltból. /Nat.Geogr./
Ezt is olvasd el : http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=9913
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése