Lepkés

Mindig tanul az ember.
Szeretem nézni a lepkéket. Egész nyáron járnak a kertembe a nyári-orgonára, csak épp lefotózni nem tudtam még őket, mert mire kirohanok a géppel, jó esetben is elérhetetlen helyen vannak, vagy már el is libbentek… Most kaptam PG-től két fotót, s bizony meglepődtem. Én eddig nem figyeltem fel bizonyos apró különbségekre, s az „effélét” mindig fecskefarkú lepkének hívtam. Most – utána kerestem a neten is – kiderült, hogy az egyik tényleg a fecskefarkú, míg a másikat kardos lepkének hívják, s bár hasonlítanak, de 
nem azonosak.

Fecskefarkú lepke

Kardos lepke

Kányádi Sándor: Nyári zápor

Virágon lepke,

tarka pillangó,

körüle zümmög,

donog a dongó.

Fű, virág, minden

áll mozdulatlan.

Izzad a lepke,

olyan meleg van.

"Borul, beborul,

Vigyázz, pillangó!

Bújjunk, bújjunk el" -

dongja a dongó.

Felhő az égen,

borul a napra.

Megáll a lepke

egy pillanatra.

Libbenne szárnya,

jaj, de már késő.

Dördül az ég, és

zuhog az eső.

Zuhog a zápor,

ázik a lepke.

Szorítja szárnyát

nagy dideregve.

Aztán a felhő

ahogyan támadt,

fordít a tájnak

hirtelen hátat.

Kisüt a nap, és

a kis pillangó

szárítja szárnyát,

s donog a dongó.