Kb. az
Ágoston tértől fordul el a fal iránya, s innen nevezem én Északi várfalnak.
Eredetileg itt, az Anna utcánál sem volt városkapu, feltehetőleg a közlekedés
megkönnyítésének szándéka volt a célja a kapu építésének.
(Zárójelben: Itt lehetőleg senki
se nézzen a Tettyevölgy felé, mert ott látja Pécs legundorítóbb
épület-dinoszauruszát, amit és személy szerint sokkal jobban utálok, mint a
híres-neves lassan összeomló toronyházat. Írtam én már erről – legutóbb, amikor
azt a hülyeséget akarták nekünk beadni, hogy bepingálva „kisebbnek
látszik”…. Én keményen büntetném az
efféle kierőszakolt tájgyilkos épületek tervezőjét/építtetőjét/engedélyezőjét.
Ezt elmondhatom sajnos a városban több helyen is, de ez a tettyevölgyi szörny
fáj a legjobban.)
Innen
aztán nem sokat kell felfelé gyalogolni, s máris ott vigyorog kedvenc szobrom a Keltaur. (A szobor a mai
Pécs területén először letelepedő keltáknak állít emléket. A kelta mitológiai
alak nyomán készült oroszlán-ló testű, emberfejű lény bronz figuráját Palotás
József szobrászművész formázta meg. Többéves hányattatás után 2002-ben került a
helyére. Sokan nem szeretik. Én viszont igen.) És igen, keLtaur és nem keNtaur...
A Keltaur
közelében van egy hatalmas kapu, mely ma
is ugyanúgy ellátja funkcióját mint sok sok évvel ezelőtt - és alatta a (nem ok nélkül elnevezett)
Meredek utca vezet le a Papnövelde utcába. Valamikor ezt a kaput azért vágták a
falba, mert errefelé vezették le a városba a tettyei ivóvizet. Én még jól
emlékszem, úgy 40 évvel ezelőtt az akkori Kulich Gyula utcában (ma újfent
Papnövelde) volt valamiféle útfelbontás, akkor ott felszínre kerültek az ősrégi
agyagból készített vízvezető csövek. Nagy szenzáció volt.
A
Keltaurral pont szemben, az út túlsó oldalán van egy ősrégi kút, az u.n. Török
kút, vagy Ignácz kút. Nem is igazi, inkább emlék kút. Ugyanis nem ez volt az
eredeti helye. Én emlékszem a fal kibontása előtti régi, igazi csorgóra is – de hát azt a
házat lebontották….
A hajdani
Kálvária, majd Vak Bottyán, majd újabban ismét Kálvária út déli oldalát (vagyis
a várfal melletti részt) most Szentágothay János sétánynak nevezik, az alagút
fölött, van egy róla elnevezett kis park is.
A
városfalon egyébként a Városi Börtönnél is nyitottak egy kaput, ez már XIX.század
„átalakítása” – nyilván a ki-beszállítások megkönnyítése érdekében volt rá
szükség.
Az alagútról, mint közlekedési megoldásról, annak
építészeti megítélésről nem írok. Nagy viták voltak megépítése előtt s én nem
vagyok szakember, igazán nem tudom megítélni, hogy szükség volt-e rá ? Egy
biztos, akárki is tervezte, egyre nem gondolt: a hegyoldalból csendesen lefelé
folydogáló patakok (mert a víz ugye mindig lefelé folyik) télen hatalmas
jégcsapokat varázsolnak az alagút belső betonfalára. Én nem tudom, miért van
olyankor rossz érzés bennem: hát ha az a víz így át tud jönni, akkor nem fog ez
az egész egyszer a nyakunkba szakadni?
Előtte
lépcső vezet le a Hunyadi út szintjére – és ott vár minket a harmadik, az
Északi kapu.
A pécsi
városi kapuk közül ez a második, melynek helye jelölve van, egy fekete
márványtábla emlékezik meg róla.
Valamikor
a várfalnak ezen a részén is, éppúgy, mint az alagút előtti részen – házacskák
álltak a várfalhoz tapadva, barátságos belső kertekkel. Igen jól emlékszem rájuk, mint említettem errefelé
jártam óvodába, iskolába, ismerősünk is lakott itt. Aztán nekikezdtek az u.n. északi érintő út
építésének - őszintén mondom nem is tudom mi volt az ok, a várfal kibontása,
vagy a kerülőút megépítésének fontossága ? Mindegy, a házak mindörökre
eltűntek. Kétségtelen, kaptunk helyettük valamit, egy jókora darabot a város
még régebbi múltjából. A fal északi
oldalát szépen parkosították, néhány szobor is elhelyezésre került itt. Ez a
fal csak egy helyen volt áttörve, már már a Petrezselyem utca végénél, ott
lehet bemenni a püspökvárba, ill. átmenni a Dómtérre. Számomra nagy szenzáció
és igen kellemes meglepetés volt, amikor megnyílt az u.n. „északi várfal
sétány”, ami anno püspöki kertként évtizedeken keresztül a nagyközönség elől el
volt zárva.
És itt
ezen a sarkon érünk el az Északi várfal végéhez. Innen kanyarodunk mindjárt
balra és sétálunk végig a Nyugati várfal mellett.
|
Induljunk felfelé...
|
|
|
A Meredek utca kapuja
|
|
|
A Keltaur
|
|
Ez is ő, csak közelebbről
|
|
|
A Török kút
|
|
A Török kút felirata
|
|
Az északi fal (Ugye mondtam, hogy ne nézz "arra"!)
|
|
Szentágothay János sétány és az alagút
|
|
Itt állt valahol az Északi kapu
|
|
A kaput jelző tábla
|
|
Az út nyugat felé
|
|
Az út északra
|
|
Az út délre
|
|
A hajdani Petrezselyem út néhány szoborral
|
|
Közeledünk az északi fal végéhez
|
|
Az utolsó bástya a sarkon
|
|
Az északi várfal park felőli része (tavalyi képek)
|
|
Északi várfal belülről
|
|
Északi várfal belső sétány
|
|
Északi várfal Papnövelde úti része (Modern Magyar Képtár udvara)
|
|
Ugyancsak a fenti helyen készült kép |
Érdekes így összefoglalva, és mai képekkel nézni és olvasni Pécsről. Nekem is negyed századdal ezelőtti képkockák, házacskák, és pillanatok idéződnek meg a helyszínekről. Köszönöm.
VálaszTörlésMinden relatív ! - azt,hogy az az épület "bepingálva kisebbnek látszik" nem mondta senki sem, max. olyasmiket,hogy "jobban tájba illő"-vagy "kevésbé tájromboló" (?) ... ill. a pontos leírás (építészetileg) sajnos már nem található meg a neten. (a pecskep.hu-ban volt elég részletesen leírva. Nem munkádat kisebbítve,-de sajnos a várfalat bemutató összes kép sem látható már a pecskep.hu -n
VálaszTörlésLehetséges,hogy épp' az "alagútnak" köszönhető,hogy a várfalból megmaradt annyi,amik most láthatók.
VálaszTörlésFelüljáró helyett épült az alagút
Épül az alagút
A kapukhoz talán még annyit,hogy régebben foglalkoztatott a nyitása/zárása/őrzése, vagy az, kellett-e fizetni belépéskor ?- és ilyesmik. De valahogy arról nem olvastam,ill. nem találtam feljegyzéseket.