Nos, ha
pár napja „vízügyekről írtam” – akkor épp ideje egy másik, a városomat ugyancsak
érintő mesébe, vagy bemutatóba kezdenem…
A
napokban barátnőmet orvoshoz kísértem a Komlói útra s mivel várnom kellett rá,
kiszálltam az autóból. Sétálni indultam, de nagyon hamar meg is álltam, ugyanis
pár lépésre tőlem ott állt egy szobor, mögöttem meg, a gimi kertjében egy másik,
s az utcasarkon is találtam egy emlékmű-félét.
Rögtön
beindult a fantáziám, s gondoltam, ez intő jel: a blogban még nem mutattam be a
pécsi bányász-emlékműveket – ami elég nagy szégyen, tekintve, hogy némi
érdekeltségem volt a Mecseki Szénbányáknál (is).
Akkor
következzék egy kis idegenvezetés a témakörben.
Legyen az
első a szívemnek oly kedves zene: ennek az oldalnak az alján hallhatók azok a
dallamok, melyek sok pécsi, ill. Pécs-környéki, sőt ha jól tudom, más
bányásztelepülések harangtornyaiban is megszólalnak:http://www.pecsibanyasz.hu/toronyzene.php
Most pedig jöhet egy kis történelem (anyagot innen hoztam: http://www.kbm.hu/hu/taxonomy/term/19 ) és igencsak ajánlom mindenkinek, hogy ha még nem látta, hát menjen el a bányászati múzeumba (is).(http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2010/06/banyasz-muzeum.html Itt írtam róla.)
„A Mecsek hegység területén az 1700-as évek közepétől (~ 1769) ismert a fekete kőszén előfordulás. Kitermelése még a 18. században megkezdődött, és egyre nagyobb intenzitással folyt. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1850-től 100 éven át nagyipari módszerekkel termelte, forgalmazta és hasznosította a Mecsek kokszolásra is alkalmas szenét. A DGT már a 19. század utolsó negyedétől őrizte a bányamunka jellegzetes használati eszközeit és dokumentumait. A gyűjteményét használva rendszeres kiállítója volt a helyi (1888), a millenniumi (1896) és a párizsi (1900) kiállításoknak. A múlt emlékeinek gyűjtéséről és megőrzéséről 1945 után a mecseki bányászatban dolgozó vállalatok (Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Bányászati Aknamélyítő Vállalat) gondoskodtak. A vállalatok a DGT egykori székházában (Pécs, Mária utca) 1977-ben hozták létre a Pécsi Bányászati Gyűjteményt, amely 1982-től Mecseki Bányászati Múzeum névvel működött. Az alapító bányászati vállalatok felszámolása, illetve a „DGT székház” értékesítése 1993-ban az állandó kiállítás megszüntetését eredményezte. A Mecseki Bányászati Múzeum feladatait és gyűjteményeit 2004-től a Központi Bányászati Múzeum vette át és Mecseki Bányászati Gyűjtemény néven működteti. A gyűjteményből rendezett történeti kiállítás 2010. május 28-ától a földalatti kiállítás közvetlen szomszédságában a Káptalan utca 3. szám alatt várja látogatóit.”
Kezdjük a
szobrok bemutatását a város nyugati végében, az Uránvárosban.
A hajdani
MÉV (=Mecseki Ércbányászati Vállalat) volt irodaháza előtt áll a hatalmas,
krómacélból készült bányász alak, egyik kezében „kobak” (bányász-sisak) a másikban
légkalapács. A szobor címe: Ércbányász alkotója:
id.Kalló Viktor Készült: 1965
Az u.n.
Budai vámnál, a Szt. Borbála úton található a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának 155 centiméter magas
bronz-szobra Trischler Ferenc alkotása Készült 2006-ban
Ahogy a
Komló felé vezető úton kifelé haladunk a városból, először a Komjáth A. u.
sarkon a járdán, a környezetébe eléggé beleolvadva, találhatunk szürke-fekete kőkockákból kirakott, egyik
sarkán 'emelkedő' s ezen a felemelt sarkán egy pici márvány emléktáblácskát
tartalmazó 'emlékművet’, mely a Bányászemlék
címet viseli - Kuti László
készítette, 2010-ben
Ettől pár
lépésre, az u.n. Csille parkban áll egy ismeretlen alkotó által készített Bányamentők emlékszobra elnevezésű szobor, ezt 2008-ban
adták át. Mögötte hajdani bányákból megmentett öreg csillék sorakoznak. (Alkotóját nem tudtam kideríteni.)
Ugyan nem
bányászemlék, de ha már a környéken járok, hadd említsem meg ezzel a szoborral
pontosan szemben lévő, Gandhi Gimnázium udvarában látható, kedves Furulyázó
fiú-t melyet László Péter készített 1965-ben
És
ugyancsak nem kifejezetten bányászt ábrázol a Fekete gyémánt téren álló szobor,
melynek címe: Fiatalság – s egymás
felé forduló fiatal párt ábrázol - talán azért, mert avatása idején ez egy új,
modern lakótelep volt, csupa fiatal lakóval. A szobor alkotója Kucs Béla,
készült: 1958-ban
Kicsit
feljebb, a víztorony szomszédságában áll A
bányalovak emlékére alkotott szobor.
Felállítása és megítélése annak idején a városban vitákat váltott ki, pedig
méltó emléket állít a bányászok egykorvolt, hű társának. A szobrász: Vanyur István 2009-ben adták át.
Ezen az
útvonalon az utolsó, a város szélén lévő, Hősök terei Bányász
emlék. Az emlékmű felirata: (a talapzaton lévő márványtáblán) „A bányaművek
hőseinek emlékére, akik a haza becsületéért és hivatásbeli kötelességük
teljesítése közben életüket áldozták. Emeltette: Az első Dunagőzhajózási
Társaság 1936. június 8.” Alkotója:
Szomor László 1936-ban.
Megemlítek
még 3 kicsit távolabb lévő, de témájában ide tartozó alkotást:
Pécsbányatelepen,
az u.n. Gesztenyésben (ahol hajdanán hatalmas szelídgesztenye erdő volt, de
sajnos kipusztult) a temető bejáratánál áll az Ismeretlen bányász
szobra. A szobrászmester Vanyur István, készült: 1998-ban.
Szabolcsfalun
keresztül lehet eljutni a Csertetői
bányász emlékmű-höz. A
mecsekszabolcsi temető mellett áll az emlékmű, ahol három bányász életét vesztette az 1937.
február 24-i, csertetői rendőrsortűzben. E 3 halottat jelképezi a három oszlop.
Az alkotó: Klausz Gyula, 1964-ben adták át.
És
végezetül a legmesszebb lévő Bányász
szobrot Vasason találjuk, a D. utca 1. óvoda előtti kis téren. Pécsnek 'Vasas' nevű részén nem csak bányák voltak,
hanem sok bányász is élt és sok itt is lelte halálát. Az ő emlékükre készült a
szobor. Alkotója "Abonyi" Grantner Jenő készült: 1967-ben.
És ezzel
végére értem a pécsi bányász-szobroknak. Aki nem ismerős Pécset, annak talán
tudtam mutatni valamit a városomból. Ám nem lennék meglepve, ha lenne olyan
pécsi olvasóm, aki nem ismeri mindegyik, általam felsorolt alkotást.
(Aki idáig eljutott az olvasásban - megérdemli, hogy eláruljam, dolgozom egy nagyobb anyagon, emiatt lehet, hogy 1-2 napig nem jelentkezem.)
(Aki idáig eljutott az olvasásban - megérdemli, hogy eláruljam, dolgozom egy nagyobb anyagon, emiatt lehet, hogy 1-2 napig nem jelentkezem.)
Nagyon tetszik így összefoglalva. Egy részét ismertem magam is. Tetszik, ahogy "Fodorkás" alapossággal összeállítasz egy bejegyzést. Ezzel most Pécsen és környékén kirándultam ezen a borús, esős napon. Jól esett, és nem is áztam meg! :-)
VálaszTörlésNem is tudom,- (bár sosem voltam nagy "verskedvelő" )- miért is jutott eszembe : A XIX.szd.költői c. versből az, hogy "...nagy munkát vállal az magára,ki most kezébe lantot vesz..." ) - vagy valami ilyesmi. Kívánom, sikerüljön. Nem kritika, de ha "betettél" egy emléklapot ?- ...(vagy mit)- jó kérdés,hogy konkrétan mi lehet a szobor ?- értsd : az "emlékkövek és táblák" száma sokkal több,igaz - azok megtalálhatók ott ( ahol írtad) - link. Persze, a volt Pécsi Szemle is tele bányászat témával.
VálaszTörlésKöszi múltmentő a kedves szavakat ! :-)
VálaszTörlés@x: teljesen igazad van, az a bizonyos Komlói úti "alig-emlékmű" a táblácskájával kilóg a sorból - csak épp ott álltam meg a közelében kocsival, s ha már a másik kettőt lefotóztam, akkor ezt is betettem. A különféle emléktáblákkal meg sem próbálkozom - rengeteg van belőlük.
Mar ez is nagyon atfogo anyag volt,igy csak ma jutottam a vegere. :) varom a kovetkezot,amin most dolgozol!
VálaszTörlés