PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Első rész)

”Drága városom, kit a Mecsek

úgy ölel karjával, mint anya gyermeket,

mennyire szeretlek !”

Kóborlok össze-vissza a neten is, meg a városban is - jobb híján, mert egyelőre nagyobb túrába kezdeni nem elég jó az idő, másrészt valamit csak tenni kell az embernek, ha nem akar egész napra a gép elé ragadni.

Majd 70 éve járom városom utcáit, elég nehéz lenne itt eltévednem. Története, múltja mindig is érdekelt s bár nem vagyok sem történész, sem építész sem semmi, csak egy nyugdíjas öregasszony, gondoltam ez nem lehet akadálya annak, hogy az én látószögemből, az én fotóimmal, netán néhány soros megjegyzésemmel bemutassam azt a települést, vagy annak egy kicsinyke, de nem jelentéktelen részét, amit ugyan sokszor szidok, ám mégis szeretek.

A képekből látszik, hogy nem egy nap jártam körbe a várost, és persze az is látszik, hogy én csak úgy tudom bemutatni, ahogy én látom, semmiféle művészieskedés és áltudományosság nincs a képeimben. Tényfotók. (250 készült, azokból válogattam....) Az már egy más kérdés, van-e, lesz-e az olvasónak fantáziája belelátni a több száz éves múltat, miként nekem volt.

Mielőtt nekiindulunk, mutatok érdekességképp két régebbi térképet, ilyen volt a város több száz évvel ezelőtt:

Térképek helye: 

1.  http://regipecs.blog.hu/2013/05/01/elso_nyomtatott_varosterkep   XVI.századi városkép

2.  http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Pecs-terkep_dka.jpg    XIX.századi városkép

Nos, akkor kezdjük a történelemmel, ezt sem én találtam ki, hanem innen válogattam össze:

http://honlap.hu/pages/epiteszcsoport/contents/static/32/doc/pecsi-kozepkori-varosi-fal.pdf

http://taj-kert.blog.hu/2011/12/18/barbakan_bastyasatany_elkerulo_ut_a_pecsi_varosfal_menten_pecsi_posztsorozat_iv 

"Elöljáróban: Fontos megjegyezni, hogy bár mindannyiunkban beidegződött a „kétezer éves város” megjelölés, ez nem jelenti azt, hogy már az őskorban is ne éltek volna itt.

PÉCS elnevezése az idők folyamán folyamatosan változott: Sopianae, Fünfkirchen, Quinque, Basilica, Quinque Ecclesiae, Cinquechiese, Pente ecclesiae  (Nevének kiejtése: az ókorban latinul: Sopianae, a középkorban latinul: Quinque Ecclesiae, horvátul:Pečuh, németül:Fünfkirchen, szerbül:Печуј vagy Pečuj, szlovákul:Päťkostolie.)

(Pécs ókori neve Sopianæ mely latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig.)

A város határait Dél felől az ingovány, Észak felől a Mecsekalja „vetővonal”, Nyugat felől a Frühweiss-völgy (ma Székely Bertalan út), Kelet felől

a Tettye-völgyi vízfolyások fogták körül. E határok közé szorult polgár és temetőváros településcsoport a Colonia Sopianae közigazgatási egysége. A középkori városfalépítés több helyütt követte a római erődítéseket. Az egykori Sopianae és a későbbi középkori Quinqu Ecclesiae területe persze csak részben fedte egymást...

Bár Marcus Aurelius császár alatt Kr.u. 167-ben a szarmata-marcoman háborúban elpusztult a város, hamar újjáépült; mondhatjuk, hogy az ókortól lakott volt, mégsem igazolható szabályos kontinuitás. A római Sopianae pannon és kelta törzsek lakta területen, a II. sz. elején létesült.

A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. (Ebből az időszakból származik

az ókeresztény sírkamra és a hozzá tartozó építmények.)  A temetkezések alapján a kereszténység elterjedése a IV. sz. elejére datálható.

853-ban a salzburgi érsek felépítette az első székesegyházat. (mai altemplom) A IX. századtól használatos „ötegyház” elnevezés a késő-római város ókeresztény egyházi épületeire vezethető vissza, melyek közül öt a népvándorlás korát is átvészelte….

…1009-ben I. István püspökséget alapított Szent Péter tiszteletére és Baranya, Tolna, Valkó, Pozsega és Szerém vármegyéket rendelte hozzá.

A pécsi Szent Péter-bazilikát (Orseolo) Péter király 1040-ben építtette fel, azidőben, amikor város második püspöke Szent Mór (1036-64) volt.

Az 1064-es tűzvész után; 1093-ban Szent László bullájában emlékezik meg a püspökség alapításáról, ismét kijelöli az esztergomi érsek fennhatósága alól felmentett püspökség határait, és több kiváltsággal ruházza fel…

A püspökvár Sopianae ókeresztény temetőjének északnyugati sarkára épült, a település ettől dél-délkeletre húzódott.

„...a vizsgálatok alapján alaposan feltételezhető, hogy (a Dóm) altemploma egy ókeresztény bazilika körvonalait őrzi. Ennek korai középkori továbbépítése, majd az egész épületegyüttesnek szentistváni alapokon nyugvó újjáépítése folytán alakult ki a XII. sz. végére a székesegyház középkori formája, amely lényegében ma is fennáll és így egyetlen, ma is álló, használatban lévő, szentistváni eredetű püspöki székesegyházunk.

A településmagot a XI-XII. században a püspökség jelentette, a székesegyházzal és a hozzátartozó épületekkel, valamint a Keresztelő Szent János társas-káptalan kápolnájával egyetemben.

A várost legkorábban a 13. században a tatárjárást követően kőfallal veszik körül, amely a várnak északkeleti és délnyugati sarkához csatlakozik. Az így bezárt négyszöget egy észak-déli és egy kelet-nyugati főút szeli át, amely a város kapuihoz vezetett.  Hossza megszakításokkal  3,5 km  Magassága  7,0 - 7,5 m

…a XIV. sz. első felére már állnak a pécsi városfalak. Helyüket geológiai és hidrológiai környezet rögzítette, összefogta azt a területet, amelynek egy részén a rómaiak alapítottak várost. A városfal az eredetinél kiterjedtebb, de a ténylegesen lakott területet jelöli ki számunkra. (Érdemes tudni az egykori várárokról, hogy a forrásokból kevés vizet kapott, nem beszélve a lejtős viszonyokról, emiatt szakaszolták, zsilipezték azt. Az árok átlag 30 m széles és 4-6 m mély volt. Ebben a korban mélyítik tudatosan a Tettye-völgy malomcsatornáit.)

….A középkori Pécs – a mai belváros – szabályos alaprajzú, fallal körülvett város volt. Legkorábbi térkép 1687-ből ismeretes; Joseph de Haüy császári hadmérnök tollából, a törököktől való visszafoglalás után.

A 150 éves török hódoltság után, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. A külső várban a város természetes fejlődése feszítette szét a vár (város)falak által megszabott szűk kereteket, a főforgalmi utakon elbontották a várkapukat, a várfalak meghagyott részeihez, a várárkok fölé házsorok épültek.”

Valamikor régen a városnak négy kapuja volt, ezeket ma csak megközelítőleg lehet behatárolni:

1. Déli kapu, Siklósi kapu (Irgalmasok u.  Rákóczi u. kereszteződés)

2. Keleti  kapu,  Budai Kapu (Király u. vége felé, 44-47 sz.)

3. Északi kapu, Vaskapu, Hegyi kapu  (Hunyadi u. Petrezselyem u. sarok)  

4. Nyugati kapu, Szigeti kapu  (Kórház térnél, Ferencesek u.  52-37 sz.)

 

                              ****************

Ennyi történelmi szövegelés után induljunk akkor először egy pompás légifotóval, a belvárosról. Ebbe is bejelöltem (pirossal)  a kapuk helyét:

 

(Itt találtam:   http://sirasok.blog.hu/2009/06/25/kutatasok_pecs_belvarosaban_2_a_kossuth_ter_kozepkori_hodoltsag_kori_leletei A kép alatti eredeti szöveg: A Kr. u. 4. századi római városfal hozzávetőleges vonala (zöld); a középkori városfal (lila) és a 2008. évi feltárási területek: 1. Rákóczi út - Jókai út saroktelek, 2. Kossuth tér )

Készítettem én is térképet, melyen bejelöltem kék gömböcskével a négy városkaput, és külön fejezetekbe rendszereztem a kapuk közt készült fotókat. Ennek alapján, aki érdeklődik a mesém iránt, körbejárhatja  a hajdani Pécs várfalát. Tudom persze, hogy a neten hasonló témakörben több anyag is van fent. De egészen pontosan ilyent, mint amit én itt összehoztam, nem találtam. És azt is tudom, hogy a guglis emberkével is meg lehet nézni szinte mindent, de nem baj. Azért lesz olyan kép, amit az emberke nem tud megmutatni :-)

Előre kell bocsátanom, hogy a  város hajdani 4 kapujából gyakorlatilag egy sem látható ma már. Valami gyenge „építészeti utalás” található a Keleti és az Északi kapukra – de jó fantázia szükséges hozzá, hogy valaki ezek alapján ott bármiféle kaput „lásson”….

 

Régi pécsi városfal nagyobb térképen való megjelenítése

Kezdjük akkor a Keleti falnál:

A városfalon igazi sarkokat sehol se lehet már felfedezni, (tán soha nem is voltak) így hát hogy egész pontosan mettől-meddig tartott egy égtáj nevét viselő falszakasz, bizony nehéz ma megállapítani. A józan paraszti eszemre hagyatkozva azt mondom, a keleti fal indul valahol Bercsényi út alsó sarkán, majd lágy ívben kanyarodva, a Tímár utca vonalát követve s eltűnve a Líceum utca házai mögött, feljön egészen a Keleti kapuig. Ezen a szakaszon a fal hajdani belső - város felőli oldala látható csak. Itt egy kicsit eltűnik a szemünk elől, majd legközelebb az Ágoston térnél, az Anna utcai betorkolásnál találkozunk vele újra. Itt is volt hajdanán egy kapu - ámbár névtelen.

A tértől szépen karbantartott, rendbe-hozott falszakasz látható egészen az alagútig, vagyis a hajdani Északi kapuig. 

Az én megítélésem szerint a "Keleti fal" valahol itt, az Ágoston tér után, az Ágota utca betorkollásánál fordul el, és változik át "Északi fallá" amiről a következő fejezet szól. A Keleti falnak a város felőli oldala is látszik egy helyen, a Papnövelde utcában - ez azonban meglehetősen siralmas állapotban van. "Alóla/mellőle" lebontottak egy háza, nem is értem, miért nem omlott még be ez a szakasz. Évek óta csak gerendákkal van megtámogatva.  

Itt azonban teszek egy kis kitérőt, hogy elmondjam a hajdani Szt.Miklós templom történetét, melynek ma  csak feltárt falmaradványai láthatók. 

2012-ben készült el az Ágoston téri templom melletti templom-rom helyreállítása.
Feltehetően már az 1130-as években templom állt itt. Ezt a templomot kapják meg a Szent Ágoston-rendi szerzetesek, amikor a 13. század folyamán a városba települnek. Az Árpád-kori kis templom helyén a 14. században új templomot építenek síkmennyezetes hajóval, boltozott kórussal és szentéllyel, gótikus stílusban, a rend előírásai szerint. A templom elkészülte után, attól É-ra, több fázisban, zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal megépítik a kolostort. Itt a török hódoltság kezdetéig virágzó élet folyt: itt lehetett a rendtartomány főiskolája. A város eleste után a török eleinte mecsetnek használta az épületet, 1620 után pedig lebontotta, és köveiből építette meg a mai templom elődjét, a szabályos mecsetet.(http://www.templomrom.hu/baranya/pecsag/album/index.html)

Az Ágoston-rendi szerzetesek 1710-ben telepedtek le Pécsett. Rendházukat a tér keleti oldalán építették fel, ma ez a plébánia épülete. A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel templomukat 1712-ben. A külvárosban pusztító tűzvész következtében a templom 1750-ben leégett, de rövidesen helyreállították. A barokk templomot az 1912-es felújítás során eklektikussá formálták át. A restauráláskor kerültek elő a törökkori falmaradványok. Biztos, hogy a jelenlegi vakolat alatt mind a homlokzat, mind a belsõ tér még rejteget török és talán középkori építészeti részleteket.(http://www.templomaink.hu )

Itt csak a fal hajdani íve látszik

                                   

Itt kibukkannak a régi kövek

2017-ben ennek a falnak a túlsó felén lebontottak egy házat. Ha jól saccolom Felsőmalom u.8 száma volt (A piac felé lévő átjáróházzal pont szemben.) És egy sétám alkalmával - már épp indult az új ház építése, észrevettem, hogy kibukkant itt a várfal !! Ha felépül eléje a ház, már soha többé nem fogja senki látni azt, amit én most megörökítettem - mert szerencsére velem volt a fényképezőgépem. 😉

Tehát ez volt a Felsőmalom u. 8 mögött: 

Itt is látszik még valamennyi (Lyceum utcai oldal)

Amerre a víz kanyargott, kanyargott a fal és az út is

Mindjárt felér az út a kapuhoz

Valahol itt állhatott hajdanán a Keleti kapu

Út a belváros felé

A Budára "rea meneh hodu utu rea"

A város pecsétje

Erre folytatódott valaha  észak felé továbbindulva a fal

Az Anna utcai kapu és a mellette lévő bástya

Sajnos belülről elég rossz állapotban van (azonosító pont a bástya)

A Szt.Miklós templom maradványai

Egy közelített kép, amin pirossal jelöltem a Keleti várfal bástyáját