Innen indultam:
-saját- |
-saját- |
A Tosc oldalában:
Ide értem délutánra (pirossal jelölve a szobám ablaka):
Ez a ház másik oldala, innen látszik a következő turistaház (TH) és a csúcs (X)
-saját- |
Jobbra semmi, balra semmi:
A csúcson:
-saját- |
A TH fentről:
(Sajnos a képek zöme nem saját fotó és szégyellem, de nem jegyeztem fel, honnan hoztam. Ha valaki a sajátját látja, attól bocsánatot kérek... nem szokásom lopkodni és más tollát magaménak mondani. Jeleztem melyik a saját....)
Minden nap, de ma és holnap külön is - hálát adok a Teremtőnek, hogy ezt a csodás, feledhetetlen, semmivel nem hasonlítható ajándékot nekem adta.
Valóban egy nagyon szép ajándék az élettől, Tőled magadnak. Látom most is úgy él benned az út, mint 26 évvel ezelőtt.
VálaszTörlésNem tudom másoknak volt-e hasonló (mondhatnám katartikus) élményük a természettel - engem ez segített át egy igen nehéz krízisen, talán épp ezért érzem ennyire fontosnak/döntőnek az utat.
VálaszTörlésFantasztikus lehetett - noha fiatal voltál -, nagy erőpróba! Micsoda élmény!:)Elhiszem, hogy soha nem felejted!!!:) Gyönyörűek a hegyek és micsoda látvány lehet útközben, no meg fentről!
VálaszTörlésKépzeld, egy 70 éves barátunk most kezdett hegyet mászni - többek között ezt is kipipálta már! -, nem győzzük csodálni!:) Másznál újra???
Tiff: lélekben gyakran vagyok ott - nem csak az évfordulókon. Fizikailag már sajna képtelen lennék rá.
VálaszTörlésRemek kepek! Nagyon jol erzekeltetik nagyszeru teljesitmenyed!! es meg parosult a termeszet gyogyito erejevel-nem is csodalom,hogy szivesen gondolsz vissza es unnepled az evfordulokat! :)
VálaszTörlésUtolag,mert annal a posztnal elmaradt : milyen jo,hogy vannak meg csodak es joszivu emberek! Gratulalok az uj kameradhoz es varom az ujabb kepeidet,amit mar vele keszitesz! :)