(Bocs,
de nem az ember-halottakról írnék….)
Tudom,
hogy butaság, és nem is kéne „dicsekednem” vele. Mert igenis tudomásul kell
venni mindennek az elmúlását, akármennyire is nehezére esik az ember lányának…..de
én minden ősszel csendben és befelé megsiratom a pókjaim halálát.
Pedig tudom, amikor az első ragyogó tavaszi napsugárral együtt kikelnek, a gombostűfejnél
kisebb sárga kis gombóckák, hogy alig
fél évnyi élet adatott nekik.
Sokszor leírtam, figyelem őket, etetem őket, vigyázok
rájuk. Idén pl. nagyon sokáig nem is szedtem ki azokat a paradicsom töveket,
melyekhez kettő pókocskám hozzáerősítette utolsó hálóját. Lestem őket naponta
többször is…
Először csak a háló-gondozást hanyagolták – igaz már nem is repült
bele szinte semmi – de nem javították ki a hibákat, pedig nyáron nem volt olyan
reggel, amikor a nap ne teljesen újraszőtt hálóra sütött volna. Közben
összesodortak egy–egy levelet és abba bújtak, készülődve az örök álomra.
És
most lehullottak a levelek is és nem tudom, valahol az avarban élnek-e még? Mindenesetre
még nem söpröm össze a leveleket…
Tudom,
hogy hülyeség és még nagyobb, hogy még a tetejében írok is róla…. de akkor is
ez van. Így érzek. Sajnálom az elmúlásukat….
(x-szel jelöltem a helyet ahová bújtak, a felső képen az egyiknek még két lábacskája látszik is.)
Jé! nem is tudtam az életükről,hogy így zajlik! Én örülök,hogy írtál róluk! Milyen helyes lehettél,amikor lested az életüket! :)
VálaszTörlésHa valaki egyszer filmre venné azt, ahogy etetem őket - érdekes lenne! :-) Kész őrület, nem ismerek senkit, aki ezeket a kereszteseket (ennyire) szeretné, de nekem olyanok, mint valamiféle kis háziállat. A legyet lecsapom, csipesszel felemelem, és addig tartom óvatosan rezgetve a hálóban, míg oda nem szalad a tulaj, s el nem kapja. Ha nem rezgetem,akkor nem is nagyon érdeklődik utána - ugyanis aki rezeg = az él,tehát táplálék.Fantasztikus !
TörlésEzt már én is kipróbáltam és valóban csak így működik.
Törlés:-) Na, végre egy pókos ismerős :-) :-) - aki ráfigyel ezekre a viszonylag jelentéktelen, mégis olyan csodás kis lényekre.
TörlésAmikor a legyeket betettem a hálóba, a pókok elősiettek és becsomagolták, majd elvitték. Érdekes, hogy a háló állapota nem nagyon érdekelte őket, de később mindig tökéletes állapotuak voltak. Valószínűleg éjszaka javították ki.
TörlésNem csak a pókokkal, hangyalesőkkel is így működik vagy az imádkozó sáskákkal.
TörlésPZS hát Te is ??? :-)
TörlésÖrvendek ! Nem érzem annyira egyedül magam, ha még páran jelzik, hogy hasonlóképp gondolkodnak, mint én. És bizony én is úgy látom, hogy többnyire éjjel javítják ki a hálót.És még valami: ha nem nagyon éhesek, becsomagolják ugyan a "kaját" - de ott hagyják "lógni" - aztán gondolom később visszajönnek, megeszik és eltakarítják a hálóból a maradékot.
Kavics: te már etették imádkozókat ? Azokat nem túlzottan kedvelem - magam se értem miért - pedig olyan kecses kis ragadozók.
Fodorka nagy pókos Mamka! Csodállak érte.
VálaszTörlésKéptelen vagyok megérteni az emberekben élő félelmet a póktól. Nagyon sokat gondolkodtam az atavisztikus félelmek okán - nyilván van mindennek oka és alapja. Én pl. a víztől félek - nem szeretem (tenger, Balaton, strand - mindegy). De pókok, azok jöhetnek :-)
TörlésMindennek van oka - legfeljebb sosem találjuk ki, akármilyen erősen is gondolkodunk. Ilyenkor néha gondolom, hátha mégiscsak volt valamiféle előző életünk ?
Szerintem előző életünkből hozzuk a fóbiánkat.Hiszen olyantól is fél valaki,ami ebben az életében nem okozott problémát.Én például csak a kígyóktól félek,mástól nem,de attól nagyon-nagyon.Nekem sem ebben az életemben volt kellemetlen találkozásom velük.
VálaszTörlésMegértem a pókszereteted.Milyen érdekes,hogy a szakmád meg a vízhez kötött mégis.
Lélekajtós
Néha gondolom, "de kár", máskor meg "hálaisten" - hogy nem tudjuk, volt-e előző életünk. Csak az ember szeret elgondolkodni a miért-eken. Mert bizony sok mindenre nem tudjuk a választ.
TörlésMegint úgy jártam, mint máskor (nem egyszer) Épp' olvasok ezt-azt, és milyen jó lenne, ha (ilyenkor) emlékeznék is arra, mit is olvastam. (pontatlanul meg nem szeretek idézni)... valami olyasmi volt, hogy : vannak kérdések (?) amikre nincs válasz - vagy nem tudjuk a választ - mégis próbálunk azokra megfelelő választ keresni/találni. (magunkban,magunktól - stb.) (Mellesleg ilyesmire szoktam mondani, hogy a polihisztorok kora lejárt, ill. nem sok értelmét látom mindenre választ keresni,találni.)
VálaszTörlésNem viszem a dolgot túlzásba - de az elgondolkodásra bőségesen van időm....
Törlés