A páva meséje

Bármiben hajlandó lennék fogadni valakivel, hogy nem találja ki, mit olvasgattam ma délelőtt sötét és viszonylag kellemes szobám csendjében.

Egy vers kapcsán (http://wangfolyo.blogspot.hu/2017/07/attunes-ikarosz-bukasa.html ) mesés messzeségekbe szálltam és meg kell mondjam, nagyon élveztem.

A dolog úgy indult, hogy „rákerestem” Ikarosz-ra – és innen nem volt megállás….

Egyszer csak itt voltam: https://hu.wikipedia.org/wiki/Publius_Ovidius_Naso

majd ide kattintottam: http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

Az egész délelőttömet (más feladatom nem lévén) a mitológiai mesék varázslatos birodalmában töltöttem.

Nyilván ez nem sokakat érdekel, s valójában „előzményként” csak azért írtam le, mert találtam egy rövid és érdekes kis történetet – természetesen erről sem tudtam, ezt se ismertem, s úgy gondoltam – nem hosszú – bemásolom ide, hátha más se tudta és akkor mostantól „okosabb” lesz.

Ez pedig a következő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Argosz_(p%C3%A1sztor)

Argosz (a minden-látó) Inakhosz fia, százszemű óriás pásztor volt a görög mitológiában. Hazáját, Árkádiát többször is megmentette a pusztulástól, hála sok szemének, amelyekkel éberen tudott figyelni.

Történt egyszer, hogy Zeusz beleszeretett Ióba, amiről azonban Héra tudomást szerzett, és bosszút akart állni Ión. Zeusz, hogy megvédje kedvesét, üszővé változtatta. Ám Héra elragadta Iót, és Argosz őrizetére bízta, hogy Zeusz nehogy a közelébe férkőzzön.

Ám Hermész Zeusz utasítására édes énekével elaltatta és álmában leszúrta az óriást. Ekkor megjelent Zeusz, és Ióval Egyiptomba ment, ahol visszaváltoztatta üszőből emberré, és végre egymáséi lehettek.

Héra megtalálta Argosz holttestét, és hogy tette örök emlék maradjon, szemeit felrakta szent állata, a páva farok-tollára.

Az óriás latin nevének (Argus) magyaros változatából származik az "árgus szemekkel figyel" szólásunk.

 Kép: https://tamaraknezevic95.wordpress.com/category/uncategorized/