Tegnapelőtt
említettem a pókjaimat. Tegnap meséltem a páváról, vagyis annak mítoszáról.(Ígérem, holnap nem lesz mítosz-mese 😀)
Ám ma még visszakanyarodom kicsit a pókhoz is, meg a mítoszokhoz is …..Íme:
Arakhné a
görög mitológiában Kolophón hercegnője volt, aki igazán tehetséges volt a
szövő- és hímző-mesterségben. Nemcsak elkészített gobelinjei voltak gyönyörűek,
hanem az is, ahogyan elkészítette őket. A legenda szerint még a nimfák is
felhagytak pajkos játékukkal, hogy megnézzék Arakhné varázslatos munkáját.
Így
csodálói gyakran mondták neki, hogy ezt a mesterséget biztosan a szövés és
hímezés istennőjétől, magától Athénétől tanulta. Arakhné ezen felbátorodva
eleinte csak kacagott, majd fel volt háborodva, hogy az ő munkáját az istennő
tudása alá helyezik.
Arakhné
kérkedése hamar Athéné fülébe jutott, aki egy öregasszony testébe bújva egy
utolsó esélyt akart adni a hercegnőnek, hogy visszavonja szavait. Az
öregasszony figyelmeztette Arakhnét, hogy ne hívja ki az istenek haragját, ám ő
állította, hogy szívesen megmérkőzne egy versenyen Athénével.
Erre
felfedte magát az istennő, amire a nimfák hátrarezzentek, de Arakhné remegve,
de vállalta előbbi szavait. Elkezdődött a verseny.
Athéné
fonalaiból azt a jelenetet szőtte meg, amikor Poszeidónnal megküzdött Athén
városáért, és ellenfelét egy sós vizű forrással, saját magát pedig olajfák
között ábrázolta. Arakhné eközben egy gobelint készített Zeusz félrelépéseiről,
így a hattyúról és Lédáról, a bikáról és Európéról valamint Danaéról és az
aranyesőről.
Munkája
igazán tökéletesen sikerült, és szinte életre keltek a szövet szereplői. Még
maga Athéné is elismeréssel adózott a munka iránt, de tiszteletlensége miatt,
és az apjáról készült szövet témája miatt a versenyben tulajdonképpen
alulmaradt Athéné darabokra tépte a szövetet és szétzúzta a szövőgépet is.
Arakhné
szégyenében felakasztotta magát, ám Athéné megsajnálta és visszaadta életét, de
nem ember alakjában, hanem éjjel-nappal fonó pók lett belőle, és utódaiból, de
csodálatos szövő-fonó képessége itt is érvényesült.
(Csak csendben jegyzem meg, micsoda fantasztikus meséket tudtak már akkoriban is kitalálni !)
Velázquez:A fonók/vagy Arachne mondája |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése