2017. november 28., kedd

Gyalázat



Rosszul vagyok és  mélységesen szégyellem magam, hogy magyar vagyok, illetve, hogy Magyarországon élek.

Olvasom ezt itt:

Népszava|2017. nov 25. 05:07


„…Elkészítette az ételosztások rendjét szabályozó miniszteri rendelet módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a javaslatot most egyeztetik más tárcákkal – értesült a Népszava.

Az Emmi még nem tette nyilvánossá a tervet, de belső forrásaink szerint ennek lényege, hogy csak önkormányzati, állami és egyházi szervezeteknek adnának területfoglalási engedélyt, hogy rászorulóknak, például hajléktalanoknak szervezzenek rendszeres vagy alkalmi ételosztásokat. A civil szervezetektől pedig elvennék ezt a lehetőséget. Ennek előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korábban több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat.



Arra a kérdésünkre, hogy miért szúrhatják ennyire az ilyen szervezetek a hatalom szemét, forrásunk azt mondta: nem szeretnék, ha egyszerre sok ételért sorban álló szegény embert lehetne látni közterületeken…..”



Tudom, millió más mocsokságot találhatnék még, ami miatt szégyenkezni kellene – de szerencsére nem nagyon foglalkozom belföldi hírekkel, mert  állandó rosszullétben kellene miattuk élnem. Ha véletlenül el is jut hozzám egy egy hír, az is eléggé megvisel. Mint ez a fenti is.

Igen, vállalom,  „illegálisan” én is etetek egy szerencsétlen, szegény öregembert. Jó, nem foglalom le ehhez az utcát, amiben lakik, de minden nap odamegyek az ablaka alá, bekopogok és beadom neki az ebédjét. Mert 46 ezer Ft nyugdíjból a téli tüzelőt alig tudtuk megvenni, ügyeskedni kell, hogy a 25-ös villanykörtéjének és a tvjének a villanyszámláját, meg a lakbért  ki tudja fizetni, az udvarban lévő(!!) de vízöblítéses vécébe inkább kannában viszi ki a vizet, mert az takarékosabb megoldás.
NEM akarom sorolni élete nehézségeit.

De tudom NEM EGYEDÜL ő él ilyen körülmények között.
Szerencsére azonban vannak, akik a  nehéz sorsú embereknek próbálnak valami módon segíteni. Nem fényképeztem én le, de láttam már nem is egyszer Pécsett kenyérért és valami másféle kisebb élelmiszer-csomagért hosszú sorban állókat.
Bizony VAN ILYEN, nem is egy helyen és nem is egyszer évente -  kedves bársonyszéken ülő politikus urak – hogy szakadna be alattatok a föld, de jó mélyre, hogy ki se tudjatok jönni. 
Akkor talán egy másik  - még kevésbé arcátlan csapat - megengedné, hogy a segítőkész emberek legalább enni adhassanak a rászorulóknak.
                                               ***

7 megjegyzés:

  1. Jaj! Nem téged kérdőjelezlek meg, de én már nagyon kétkedő vagyok a médiával kapcsolatban. reménykedem,hátha nem igaz a hír.Utánanézek. Ha így van,akkor pedig megérett a pusztulásra az emberiség.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kicsit körülnéztem, de még nem végleges. Az a gyanúm,hogy ez már politikai lobbi a választás előtti évben...

      Törlés
    2. Minden lehet, az is, hogy ez csak a figyelem-elterelésre nagyon is alkalmas EGYIK hír. Mert ilyesmikkel bizonyára el leszünk árasztva, a 60 Ft-os tojástól kezdve a migránsozáson át, ki tudja még mi mindennel, ami kellőképp eltereli majd a figyelmet a lényegről.
      Szerintem kétségbeejtően megosztott az ország.(Bár a világ is) Mész az utcán, nem tudsz lépni az autóktól, és látsz kirakatokat X tízezer forintos cipőkkel. És ugyanakkor olvasod, hogy a belvárosból a rendőrség kitiltotta a kéregetőket...
      Mocskos egy világ - de fogalmam nincs, hogy személy szerint én (a minimális más-megsegítésén kívül) még mit tudnék tenni ???

      Törlés
    3. A napokban mondta az egyik felnőtt gyerekem, amikor negatívan rácsodálkoztam valamire: de anya,hát mindig ilyen volt a világ! -és valóban. Mindig voltak szegények és gazdagok,szívtelenek és jószívűek....
      De ez fájdalmas...Nekem,ahogy telnek az éveim, egyre jobban fáj és azt hiszem,te is így vagy.
      Az,hogy te minden nap megebédelteted azt a bácsit, hatalmas dolog! ♥
      Teréz anya mondta 1x-mert én is szeretnék MINDEN szerencsétlenen segíteni-,hogy amit tehetünk, az csak 1 csepp a tengerben, de anélkül az 1 csepp nélkül kevesebb lenne a tenger.

      Törlés
    4. Igen, igaz, a világ a kezdetektől fogva megosztott volt, mindig voltak jók és rosszak - gazdag gazemberek és szerencsétlen rászorulók. Épp ezért is törtek ki háborúk és utána a nyomorban kicsit helyrezökkent a világ, aztán minden kezdődött elölről.
      Nem tudom, miért van ez így és miért nem vagyunk képesek különbekké válni az állatoknál ?

      Törlés
  2. egyetértek az első hozzászólóval, a média általában azt mondja, amit fentről diktálnak neki. Olvassátok a nyomor széle HVG-blogot, Ritók Nóra sűrűn írja a valóságot, naplószerűen. Most nem fogom felsorolni, húsz éve hányszor és kiket támogattam anyagilag, tárgyi javakkal stb. és milyen reflexiókat kaptam utána ismerősöktől - hogy én krőzus vagyok. A családban is mindenemet odaadtam, és bár nem vártam, mit kapok cserébe? hogy a legfontosabb dologban nem segítenek. Rágondolni sem akarok, mi lesz, ha tényleg megöregszem és gondozásra szorulok. Na és persze ami az államot illeti, a vezetőket, hát mindenki, aki oda fölkerül, elocsmányosodik - lásd Móricz Rokonok-ját. Ő már akkor nagyon élesen látta, de mehetünk végig vissza a történelemben, az ember elocsmányosodott, mióta kettő lett belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha nem is rendszeresen, de nagyon régóta belenézek a Nyomor széle blogba. Elkeserítő és reménytelen. Arról már nem is szólok, hogy mit látok a közvetlen környezetemben. És egyelőre arról se meséltem, hogy én milyen feladatot vállaltam fel. De igenis azt érzem/vallom, annak, aki tud, segíteni kell(ene). Akkor is, ha mi (én) a szocotthonban fogom végezni, Merthogy - sajnos - azt a világot is jól ismerem, gyakori látogatója vagyok.

      Törlés