2020. január 6., hétfő

Várnai Zseni vers

Bocsánat, hogy szomorú verssel kezdek, és tán nem illik a kötelezően bizakodó újév eleji hangulathoz, de ha én sírni akarok, akkor ezt a verset kell elolvasnom..... és most elolvastam (újra):

Várnai Zseni: Száguldó idő


Azt mondják, hogy a szív égő
sebére
legjobb gyógyszer
a száguldó idő!
Én elhiszem,
de egyre
inkább érzem,
hogy az a sebhely
mind nagyobbra nő.

Talán azért,
mert nem tudok feledni,
nem is akarok,
hadd fájjon, ami fáj!
Csak
hulljon könnyem
a könnyek tengerébe,
s fölötte én
mint sikongó
sirály

keringjek, míg majd utolér a sorsom:
nyílvessző,
ólom,
bármi, ami öl...
s nem lesz többé,
mi fájni tudna bennem:
se
szív, sem emlék,
ami meggyötör,
ami összetör!






4 megjegyzés:

  1. Szép vers . Ha már kicsit szomorkodtál mert néha erre is szükségünk van hogy megkönnyebbüljünk akkor most gondoljál valami vidámabb szép emlékre!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elég nehéz ez Éva. Olvasd el azt, amit ma este betettem a blogba... Nem tudom, mi várható a közvetlen közelemben se, meg a világban se... nem jó ez így...

      Törlés
  2. Szép, mint minden Várnai Zseni vers. A sebeket meg mindenki gyűjti a szívébe, szívére...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te juttattad eszembe ezt a szomorú-szép verset - legközelebb keress Te is valami vidámabbat...Tán majd akkor is tudlak követni....

      Törlés