Tegnap a Jókai utcában jártam, megdöbbenve és szomorúan tapasztaltam, hogy Kovács Gyuri bácsi boltja lassan az enyészeté lesz. Nem akarom bemásolni, de ajánlom olvassátok el az alábbi cikket, hogy a nem pécsiek megtudhassák, kiről van szó:
http://www.hullamfurdo.hu/index.php?site_id=21
Közismert alakja volt a városnak. 95 éves – ha még él…
Olyan szomorú volt látni a kitört ablakokat… Nincs utóda ? Senkit sem érdekel, hogy a belváros szívében lévő pici üzlet hogy néz ki ?
Annyira sajnálom, amikor a múltam egy darabja eltűnik….
Ő és ez a bolt az volt.
Az
úszásban verhetetlen műszerész-mester megpihent
Értelmetlen és szörnyű baleset következtében vesztette életét Kovács György pécsi műszerész-mester. Iparos családból származott. Jókai utcai műhelyében, amely sport- és az írógép múzeum is volt egyben, a falakat beborították az oklevelek és az érmek, a polcokon és a szekrényekben pedig írógépek százai sorakoztak. Több évtizedes iparos tevékenységét, az ipartestület arany- és gyémánt gyűrűvel ismerte el. Ez utóbbiakra – iparosságára és a gyűrűjére – volt a legbüszkébb, meg arra, hogy a lánya mérnök létére villanyszerelő mestervizsgát tett.
Az iskolában csak a fizikát, meg az ábrázoló geometriát szerette. Gyerekkorában édesapja műhelyében lehetett megtalálni. 1934-ben érettségizett, egy évi gyakornokoskodás után az ország több városában is dolgozott, majd 1946-ban mestervizsgát tett.
Életeleme volt a víz, e nélkül nem tudott meglenni. Fiatalként az ország egyik legjobb hátúszója volt. Igyekezett a későbbiekben a tudását átadni, ezért a megyében 17 helyen hozott létre úszószakosztályt, s mint edző is sokat tett e sportágért. Túl a kilencvenen is rendszeresen úszott, s mint senior úszó járta a világot, s a korosztályában szinte verhetetlen volt. S míg ereje engedte naponta 2-2500 métert úszott.
Az úszás mellett versenyszerűen síelt, motorozott, 1929-től mindig ott volt valamilyen sporteseményen. Pályája csúcsán hagyta abba, majd fél évszázados kihagyás után kezdte újra. Megszámlálhatatlan versenyen állt fel a start-kőre, 89 évesen világbajnok lett. Ott volt a senior világbajnokságon Ausztráliában, Rio de Janeiro-ban, Montrealban, Új-Zélandon. Európa Bajnok lett Finnországban, Stuttgartban és Olaszországban. Az angliai Sheffieldben II. Erzsébet királynő fővédnökségével lebonyolított senior úszó-világbajnokságon két ezüst és egy bronz érmet szerzett. Nagyon büszke volt a Londonban kapott kétfontos emlékéremre is, amelyet az angliai emberi jogok törvényének 300. évfordulójára adtak ki, s azért kapta, hogy egy igazi aranya is legyen. A senior folyamúszó bajnokságon a díjak mellett egy órát is kapott ajándékba.
A hazai versenyeken szinte verhetetlen volt. Nagy volt benne a becsvágy, mindig az vitte előre. Az eredményeit nem a véletlennek köszönhettem, hanem annak, hogy naponta úszott, lelkiismeretesen készült a versenyekre. Eredményeinek köszönhetően mindig talált támogatókat, akik hozzájárultak az utazási költségeihez. A Pécsi Ipartestület is minden alkalommal segítséget nyújtott a világversenyeken való részvételéhez.
Kovács György műszerészmester másik nagy szenvedélye az írógép és varrógép gyűjtés volt. Összesen 170 író-, 30 varró-, valamint 40 körüli számológéppel büszkélkedhetett, amelyek családi házának két szobájában alig fértek el, a műhelyébe is jutott belőlük néhány darab. A Jókai utcai műhely berendezése is számos muzeális darabból állt, szinte mindegyik elmúlt már száz éves.
A sportban végzett tevékenységéért többször is kitüntették. Először, még a hatvanas években a vándoredzői tevékenységéért és úszó eredményeiért a Magyar Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója miniszteri kitüntetést kapta. Olyan neves személyiségekkel vehette át Pécs Város Testnevelési és Sport Díját, mint a pécsi gyáralapító – posztumusz – Zsolnay Vilmos, Ormos Mária történész, vagy az Angster család leszármazottja. Az országosan is elismert sporttevékenységéért Hétköznapok hőse díjnak is tulajdonosa volt. A Pécs-Baranyai Szenior Úszók és Vízi-sportolók Klubja tiszteletbeli elnökének választotta meg.
Értelmetlen és szörnyű baleset következtében vesztette életét Kovács György pécsi műszerész-mester. Iparos családból származott. Jókai utcai műhelyében, amely sport- és az írógép múzeum is volt egyben, a falakat beborították az oklevelek és az érmek, a polcokon és a szekrényekben pedig írógépek százai sorakoztak. Több évtizedes iparos tevékenységét, az ipartestület arany- és gyémánt gyűrűvel ismerte el. Ez utóbbiakra – iparosságára és a gyűrűjére – volt a legbüszkébb, meg arra, hogy a lánya mérnök létére villanyszerelő mestervizsgát tett.
Az iskolában csak a fizikát, meg az ábrázoló geometriát szerette. Gyerekkorában édesapja műhelyében lehetett megtalálni. 1934-ben érettségizett, egy évi gyakornokoskodás után az ország több városában is dolgozott, majd 1946-ban mestervizsgát tett.
Életeleme volt a víz, e nélkül nem tudott meglenni. Fiatalként az ország egyik legjobb hátúszója volt. Igyekezett a későbbiekben a tudását átadni, ezért a megyében 17 helyen hozott létre úszószakosztályt, s mint edző is sokat tett e sportágért. Túl a kilencvenen is rendszeresen úszott, s mint senior úszó járta a világot, s a korosztályában szinte verhetetlen volt. S míg ereje engedte naponta 2-2500 métert úszott.
Az úszás mellett versenyszerűen síelt, motorozott, 1929-től mindig ott volt valamilyen sporteseményen. Pályája csúcsán hagyta abba, majd fél évszázados kihagyás után kezdte újra. Megszámlálhatatlan versenyen állt fel a start-kőre, 89 évesen világbajnok lett. Ott volt a senior világbajnokságon Ausztráliában, Rio de Janeiro-ban, Montrealban, Új-Zélandon. Európa Bajnok lett Finnországban, Stuttgartban és Olaszországban. Az angliai Sheffieldben II. Erzsébet királynő fővédnökségével lebonyolított senior úszó-világbajnokságon két ezüst és egy bronz érmet szerzett. Nagyon büszke volt a Londonban kapott kétfontos emlékéremre is, amelyet az angliai emberi jogok törvényének 300. évfordulójára adtak ki, s azért kapta, hogy egy igazi aranya is legyen. A senior folyamúszó bajnokságon a díjak mellett egy órát is kapott ajándékba.
A hazai versenyeken szinte verhetetlen volt. Nagy volt benne a becsvágy, mindig az vitte előre. Az eredményeit nem a véletlennek köszönhettem, hanem annak, hogy naponta úszott, lelkiismeretesen készült a versenyekre. Eredményeinek köszönhetően mindig talált támogatókat, akik hozzájárultak az utazási költségeihez. A Pécsi Ipartestület is minden alkalommal segítséget nyújtott a világversenyeken való részvételéhez.
Kovács György műszerészmester másik nagy szenvedélye az írógép és varrógép gyűjtés volt. Összesen 170 író-, 30 varró-, valamint 40 körüli számológéppel büszkélkedhetett, amelyek családi házának két szobájában alig fértek el, a műhelyébe is jutott belőlük néhány darab. A Jókai utcai műhely berendezése is számos muzeális darabból állt, szinte mindegyik elmúlt már száz éves.
A sportban végzett tevékenységéért többször is kitüntették. Először, még a hatvanas években a vándoredzői tevékenységéért és úszó eredményeiért a Magyar Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója miniszteri kitüntetést kapta. Olyan neves személyiségekkel vehette át Pécs Város Testnevelési és Sport Díját, mint a pécsi gyáralapító – posztumusz – Zsolnay Vilmos, Ormos Mária történész, vagy az Angster család leszármazottja. Az országosan is elismert sporttevékenységéért Hétköznapok hőse díjnak is tulajdonosa volt. A Pécs-Baranyai Szenior Úszók és Vízi-sportolók Klubja tiszteletbeli elnökének választotta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése