Dilemmáim

Kevés nehezebb/kínzóbb/rosszabb dolgot tudok, mint amikor az ember akarna is valamit meg nem is, vágyna is valamire, meg tudja, hogy nem sok esélye van vágya teljesülésére. Időnként rámjön, hogy el akarok költözni. Épp ilyen időszakomat élem most – nem először.
Elkezdtem lakásokat nézegetni, de valami /rám nem jellemező/ óriási szerencse kellene ahhoz, hogy összejöjjön a dolog. Ezért a jelenlegi lakásért szinte semmi esélyem, hogy annyi pénzt kapjak, amin, egy elképzeléseim szerinti másikat tudnék venni. Vacakot meg nem cserélek másik vacakra.
Valójában nem is annyira magával lakásommal van bajom, hanem a korával, s az ebből adódó állapotával, illetve a helyével. „Csak” ez a kettő nem stimmel. Ha ez most egy új építésű Magaslati úti lakás lenne, akkor nem is lenne rossz. Ja, persze kis kert is kell/ene hozzá. Szóval úgy van ez, hogy az ember lánya álmodozik, aztán mindig felébred.
Ma beszéltem ezermesteremmel, hogy tavasszal miféle munkálatok lennének szükségesek. A konyha-fürdő festés is aktuális lenne, a nagy szoba meg mondjuk jövőre. Az ablakaimmal továbbra se tudom mit tegyek. Megérdeklődtem, ki lehetne cserélni /nem az egészet, keretestől, hanem csak az ablaktáblákat/ - de még úgy is nagyon drága…
Ó, hogy mindennek ez az átkozott pénz az akadálya…
Jó, persze nem jogos a nyavalygásom, tudom, millióan lennének boldogok az én körülményeimmel.
De épp ebből a kettősségből adódnak a lelki nyavalyáim. Biztos más is volt már úgy, hogy szeretett volna valamit, de kicsit bizonytalan is volt, és legfőképp tudta, hogy túl sok esélye nincs a megvalósulásra, s akkor elkezdte magát csitítani, hogy nincs is arra szükség, meg jó ez így, stb…
Na, ilyesmivel harcolok én most a lelkemben.
Tudom, el fog múlni…csak ki kell várnom türelmesen.
Ilyen zavaros vagyok, mint ezen a legfrissebb grafikámon:

S ilyenné kellene válnom:

Érdekes, ugye, hogy ugyanazt ábrázolja mindkét kép, csak az egyik kicsit meg van bolondulva.
Habár.. hát nem szebb az a bolondos ????
Az elmúlt napok terméke a két fotó.