Valamiféle szem-(vagy
lélek?)tengely-ferdülésem volt a napokban. Én nem is tudom, mitől van ez, de
néha képtelen vagyok a rám zúduló töménytelen információból kiszűrni a -
relatíve kevés - jót és/vagy biztatót és akkor egészen bepánikolok.
Nem tudom úgy bekapcsolni a
TVt-rádiót, hovatovább a számítógépet se, hogy ne zuhanjon rám és nyomjon félig
agyon a rengeteg negatív információ. Amikor pedig belülről valami miatt
(betegség, haláleset) amúgy is kicsit gyengébb lábon állok, akkor aztán kész
vagyok.
Jó lenne tudni, más is
küszködik-e ilyen periódusokkal, és ha igen (miképp feltételezem) – akkor
hogyan küzd meg vele ?
Mert ha minden hírhozó
eszközt ki is kapcsolsz, az információk a fejedben kerengenek
megállíthatatlanul. Aggódom a világért, a családomért és nem kevéssé magamért.
Különféle okokból, mindegyiket a rossztól, a fájdalmastól féltem. Nem akarom felkapargatni a
sebeimet és még le is írni a félelmeimet, de lenne egy jó hosszú listám…
Az életben soha, soha nem
próbáltam ki a kábítószert, nem voltam
kíváncsi a hatására, sőt nem csak
féltem, hanem a propaganda hatására undorodtam is tőle – és mostanában néha meg
arra gondolok, de jó is annak, aki ha már nem is füvezik, de legalább jól le
tudja inni magát és van néhány gondtalan órája. Tán még akkor is jó lehet, ha
utána a felébredés keserves…
Egyébként épp a napokban
hallottam, hogy külföldön kezdenek azon gondolkodni, hogy bizonyos esetekben,
bizonyos drogokat, orvosi receptre felírva használhassanak egyes betegségekben
szenvedők. (Jaj, hát persze, hogy tudom, a morfiumot használják itthon is,
igen, de csak a halál előtt 5 perccel, s szerintem azt se kapja meg mindenki,
akinek szüksége lenne rá, stb…de most nem erről van szó!)
Ilyen lepasszolt napjaimon
bevenném, ha lenne valamiféle bánat-oldó-csodabogyó…
De hát egyelőre nekem
semmiféle szerem nincs a gondolataim rendberakásához, mint a lelkierőm, ami
(hála Istennek) eddig mindig elég erős kötélnek bizonyult ahhoz, hogy
mindenféle pszicho-gödrömből kirángassam vele/általa magam.
És néha segíteni tud –
bármilyen ellenmondásosan is hangzik- ha
én tudok segíteni valakinek. Felvillanyozódom a lehetőségtől, beindul a
szervező-készségem, és azonnal háttérbe szorulnak a nyomasztó hülye
gondolatok….
Itt köszönöm meg azoknak,
akiket illet, hogy ebbe a gödörbe egy kis cérnaszálat lebocsátottak, mert sok
ilyenből is lehet erős kötelet fonni….mint a példa mutatja…
(Remélem, valahol) már jön a tavasz...
(Erre megint elég nehéz lesz bármilyen "értelmeset" mondani...)
VálaszTörlésÉn pl. a tegnapi napomat (mellesleg a Kultúra Napja is volt, nem csak Vince ? )- csak olvasással és alvással töltöttem. Valahogy én nem szoktam olyan "számításokat" (minősítéseket) csinálni, hogy mennyi a "jó" és mennyi a "rossz" hír ! Nem gyakran, de jut eszembe, hogy "ezt sem tudtam" eddig - azt sem... Értsd = én minden létező témában megtalálom azt a pár sort/szót ?- amiért érdemes volt elolvasni/meghallgatni.
Mellesleg épp' tegnap találtam egy sort (gondolatot) :
"Elvárható-e az átlagos emberektől,hogy feszültségoldóként (!)(?) társadalmi folyamatokat elemezzenek." [- a válasz az volt, hogy nem - stb.- lévén nem vagyunk társadalomtudósok sem - stb. ]
Viszont én úgy gondolom, hogy az elvárható (?) - (vagy nekem aztán mindegy )- de néha nem árt(ana) kissé "utánanézni", ki mondta/írta - és "mik vannak a háttérben!"
[- pl. nem kívánnék én a "droggal" és pl. a morfium adással kapcsolatos "ismereteiddel" vagy vélekedéseddel sem "ellenkezni." ]
Mellesleg én (nem először írom) pl. a "világ dolgait" végképp' nem fogom "felvállalni!" - és szerintem egyre kevesebb "mást" sem !
Nem nagyon kutakodtam a témád iránt,- de pl. itt van ez :
Gondolatainról
Na, majd vigyázz ! (ha eddig nem tudtad volna)- az sem kellemes, ha attól is "félünk", nehogy valami "jó" is történjen velünk !- mert abból is lehet még "galiba!"
Bár ne legyen igazam !
Kis pontosítás féle.
VálaszTörlés(Mielőtt bárkinek oly' gondolata támadna, hogy "már megint kinek képzelem én magam !- és ilyesmik.)
A "történet" :
(Bizonyára ki-ki megkapta a 2010-es évben "kapott" nyugdíjáról az összesítést és azt is, hogy 2011 januártól mennyit fog kapni...- stb.)
Viszont,- épp' 2-3 napja (?) - "mondják nekem" ... hogy "jaj de kevés a nyugdíjam! és ilyesmik. OK!
Kénytelen voltam (?) - azt válaszolni, hogy ... "minden csak nézőpont kérdése" ? - ill. - bár voltak "sejtéseim" - csak-csak elkezdtem a "társadalmi folyamatok kutatását!" :-)
Igaz, nem a legfrissebb a cikk, de pl. ilyesmi:
Sokaknak csak álom a létminimum
Hangsúlyoznám, hogy ez is csak egy "kiragadott példa" ! - ill. tudom, mindenki a maga baját tartja/érzi a legsúlyosabbnak ( ismétlés)- és... most már csak ennyit,- mert 08.50.óra lett - és már rég' túlléptem a netezésre eltervezett időmet is !
Derűs Napot ! :-)
*********************************