Gyükési képek – másnak talán tényleg unalmas már…Én, amikor ezeket a képeket készítettem mégis kicsit boldognak éreztem magam, ugyanis eljutottam oda, hogy sírás nélkül egy héten akár kétszer is végig tudok sétálni a régi útjaimon. Mindig "velem van" ugyan Lili, de már valós hiánya nem fáj annyira. Egyébként pár napja (március 29) 16 (!!!) éve, hogy a nagy csoda megtörtént, vele is meg velem is. Neki kiskutyái születtek én pedig bábáskodhattam mellette.
Eszemben járt akkor is, amikor ezeket a képeket csináltam. Nem találkoztam szerencsére egy vizslával sem – valójában kutya-sétáltatóval is csak nagyon ritkán – ami talán nem is baj….
Viszem a fényképezőmet, és a százszor lefotózott kis vacak virágokat, százegyedszer is lefényképezem. Szeretem őket, nem tudom megunni. Még mindig lustálkodik a rét, igazából nincs ott tavasz, csak a nagyon sietősek, vagy erőszakosak mutogatják magukat.
Ettől függetlenül is jó ott nekem. Hálás vagyok azért, hogy ez a rét része volt az életemnek.
 |
| Árvacsalán- egyszerű kis virág, de én szeretem |
 |
| Japán keserűfű az álnok, kiirthatatlan támadó |
 |
| Lila bogáncsom szúrós szürke-szőrös levélkéi |
 |
| Vicsorgó (Rendes nevén: kónya vicsorgó) |
 |
| Idén nem főztem pitypangmézet.... |
 |
| Tudom, hogy volt múltkor is ilyen, de olyan szép, nem hagyhatom ki.... |
És végül egy
kis utószó azoknak, akik idáig letekernek: Biztos mindenki volt már úgy, hogy egy lakatlan szigetre vágyott.
Ahol nincsenek emberek és csak a növényekkel, állatokkal lehet/kell kommunikálni,
vagy azokkal sem. Vagy csak egyszerűen ülni a parti sziklákon és némán
hallgatni a tenger hullámainak csobbanását.
Hát
ide vágyom egy picit (lélekben) most én, és el is megyek ide. Nem kell aggódni
értem, ha eleget hallgattam a csendet, majd jelentkezem.
Én nagyon szeretem a százszor lefotózott kis vacak virágokat, ugyanúgy tudok neki örülni százegyedszer is. Pontosan így vagyok vele én is, van amit nem lehet, nem tudok megunni. Ha nekem szép, jól érzem magam tőle az nekem öröm. Ha másnak is öröm, az egy plusz érzés.
VálaszTörlés...és igen! ha eleget hallgattad a tenger morajlását, gyere vissza.
VálaszTörlésVárlak.
Visszajöttem ! És fotózgatom továbbra a kis virágokat (is) :-)
TörlésVisszavárlak, amúgy helyettem is írtál.
VálaszTörlésItt vagyok. Megküzdöttem a nehézségeimmel.Néha nem könnyű....Néha kell "szabadságra menni" egy kicsit (önmagamból/tól)
TörlésAz lapos kő a távolban stipi-stopi. :-)
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=9CeQgSelhhs
https://www.youtube.com/watch?v=i6xvO9ypJ4s
James Last-ot külön köszönöm, nagyon szeretem, ezt a számot meg pláne !!!!
Törléshttp://aranyosfodorka.blogspot.hu/2009/04/biscaya-es-pula.html
itt (is) írtam róla....
Ja és jöhetsz, van elég lapos kő az elmeditálni vágyók számára...
TörlésNekem is hasonló tavaszi gondolataim vannak. Ha most a munkám engedné, szívem szerint én is elvonulnék egy kis magányos szigetre, vagy remetének egy barlangba. Jó tavaszi pihenést!
VálaszTörlésNem tudsz kicsit a "birtokodra" elszökni ? Olyan szép az a hely, ott is lehetne a világ zaját elfeledni...
TörlésSzépek a képek... Jó a visszatekintés... kell is...és nem baj, ha mindig azokat a kis vackokat fotózod... szépek, kell a lelkednek, lelküknek...
VálaszTörlésHa eleget hallgattad a csendet... gyere vissza...Szép hétvégét!
Jelentem: itt vagyok.És tényleg kell néha egy kis hallgatás.
TörlésVárható volt hogy nem egyedül tekerek le idáig. :-) Ami a virágokat illeti azt megunni soha nem lehet, legyen az bármilyen lényegtelen "gaz"! Ami meg a csendet illeti magam is vágyom rá bár néha jól esik egy kis zaj mint a tegnapesti találkozónk. Kell egy kis csend hogy az ember helyre tegyen dolgokat. Persze nem biztos hogy sikerül de a szándék bennünk van. Pihenj és élvezd a csendet!
VálaszTörlésPihentem lélekben, és kifáradtam fizikailag - de pont erre a kettőre volt szükségem. A kertemet és a lelkemet sikerült rendbe-tennem.
TörlésBár minden reggel úgy kezdem a napomat, megnézem a Meteo Klinikát (vagy mi a neve) meg az időjárást... így voltam ezzel az elmúlt 2-3 napban is,- sajnos meg is feledkeztem róla, hogy már hajnalban azt olvastam, hogy "minden sz** lesz... (testileg-lelkileg )- ez aztán be is következett. - Aztán csak-csak eltelt egy újabb hét (a 13.) - ma pedig ( 04/04) kezdjük hozzá a 14.héthez ! Ami azt illeti, nekem is alakulhattak volna jobbra / vagy jobban a dolgaim... ( igaz, másokat ne okoljak...) Maradjunk annyiban : tekintsünk bizakodással a jövő(nk) irányába ! - aztán majd csak lesz valahogy... (Szerencsésnek érzem magam (?) - ismerve az újabb "utazási bonyodalmakat" ( pl. helyjegy vásárlás...) - nem kívánkozom el - távolabbra. (Igaz, már az is egy kisebb szívás volt, hogy eljutottam (szombaton) pl. a Tettyére... de az - szokás szerint - egy más történet lehetne. )
VálaszTörlésAhogy tudom a programjaidat, tán neked sem ártana egy hét "magányos-szigeti-beutaló". Mondanám, hogy próbálj pihenni, és kívánom, hogy legyen is rá lehetőséged. Milyen kár, hogy neked egy erdei séta nem adja azt, amit nekem. De akkor talán a könyv-erdődbe menekülj és vigyázz magadra !
Törlés