2017. december 25., hétfő

Bőved/Bévöd/Béved/Bővöd este



Ez már sosem fogom megtudni….
Régóta foglalkoztatott a gondolat: hogy is van ez ? melyik este a bévöd este (én ezt a változatot ismertem eddig) ? Elkezdtem keresgélni a neten – hát jobb lett volna, ha ezt nem teszem, mert most se tudok többet, legfeljebb annyival, hogy nem is bévöd, hanem bőved, béved és bővöd néven is fut ez az este.
És hogy ez karácsony, vagy szilveszter estéje ? Hát már sosem fogom tudni eldönteni.




KARÁCSONY


Ádám, Éva napja egyúttal karácsony böjtje, vagy mint Szlavóniában mondják „szenvedője”, a bánáti székelyeknél „szenvede”, másutt „bőved este”, Baranyában „béved este”, és sok helyen „szenteste”.

Itt Baranyában és néhány tolnai és somogyi faluban is a szentestét bévöd vagy bővöd estének nevezték, és csak böjtösen vacsoráztak.

Én  emlékszem,  hogy  harangoztak  még  bévöd  napján  [szenteste]…

a bőved este fogalom elterjedés-területén belül Tolnában, Baranyában, a szlavóniai magyar falvakban több helyen karácsony előestéje volt a bőved este, amelynek bőséges étkezése a következő év óhajtott bőségét vetítette előre. Egyes nagyon jámbor családokban, illetve egész falvakra jellemző módon is, a katolikusok a századfordulón december 24-én egyáltalán nem vagy pedig főtt ételt nem ettek. Ilyenkor az éjféli miséről hazatérve ültek asztalhoz, s akkor tálalták fel a környező vidéknek a délutáni ünnepélyes vacsorán szokásos ételeit

A méh tavaszi röptetésével mindig újra és újra éled téli álmából. Karácsonykor meghal, illetve előtte eltűnik az emberek szeme elől, illetve a Dráva menti Potonyban a méhész „bőved este” (december 24-én) kénnel fojtotta meg őket, és a lépesmézből ingyen adott a szegényeknek.

A karácsony szó azonban mindenképp a bőségre asszociál ma is. Néhány évtizede a szentestét nem véletlenül nevezték „bőved este” -nek.
http://www.ezotaro.com/odafigyelo/of-29_melleklet.htm

A bővedet, azaz karácsony vigíliáját 24-én tartják. Erre a napra az egyház böjtöt rendelt el, ezért valaha mind a katolikus, mind a kálvinista lakosság tartózkodott a húsfogyasztástól, csak halat ettek. A bőved napi ételekhez hiedelmek kötődtek: „Bőved este egy kis marék szalmát tesz a gazda az asztalra, fehér abrosszal letakarja, és a tetejére teszi a kenyeret meg egy almát. Vacsora után az almát elvágja annyi felé, ahány jószágfa van az istállóban, hogy azok szépen fejlődjenek. A szalmából karácsony első napján minden állatnak ad pár szálat. A megmaradt szalmát eltették, és ha kotlós volt az udvarban, az alá rakták.”… Aki bőved este sült tököt evett, annak egész éven át nem fájt a torka. A mézzel elfogyasztott fokhagyma távol tartotta a boszorkányokat. Néhány falat mézes kenyeret azért ettek, ha valaki megbántotta őket, könnyebben bocsáthassanak meg és békülhessenek ki. A diót mézbe mártogatva fogyasztották, hogy sokáig tüzes fiatalok maradjanak. A családfő egy almát annyifelé szelt, ahány tagú volt a család: akinek olyan darab jutott, amelyikben a mag ketté volt vágva, az beteg lett a következő évben.
Az almának más vonatkozásban is varázserőt tulajdonítottak. „Aki eltéved, bárhol álljon meg egy percre, s kéri Jézust, hogy vezesse el azokhoz, akikkel együtt ette az almát bőved este, abban a pillanatban eszébe jut, hogy merre kell neki hazamenni.” A bőved esti asztalbontás után összegyűjtötték a morzsákat és más maradékokat, a dióhéjat, a fokhagymát. Ha beteg lett valaki, parázsra szórták, és megfüstölték vele, hogy így gyógyítsák.
Bőved este kántálók is járták a falvakat. Köszöntötték a karácsonyt, s ezért ajándékokat, diót, száraz, azaz aszalt gyümölcsöt, pénzt kaptak. A kántálók bőved este elmentek énekelni az ablakok alá…. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Lasko/pages/015_a_szellemi_orokseg.htm





SZILVESZTER

„….az  esztendő   utolsó   estéjének bévöd  este a   neve,   amikor   még  a  szegény   ember   is,  ha   csak   teheti,   a  rendesnél   gazdagabb   asztalhoz   ül,  azzal   biztatván   magát,   hogy  abban   az   esztendőben   úgy   sem   eszik   többet;   a  jobb módúaknál   pedig   valóságos   lakoma   van.   Némelyek   szerint a bévöd onnan ered, hogy:  „bévödd”   amit   bevehetsz, mert az  idén nem eszel   többet!'  

A bévöd-nek alapszava régiesen hév és böv, ma bö; ebből kicsinyítő-d
képzővel lesz béved, vagy amint legtöbb vidéken hallható: böved
(vö.apród, kicsid, könnyed). Böved este tehát annyi, mint : „bőséges este”.

Szilveszter az óévbúcsúztató napja. Az esti istentisztelet után mindenki hazatért, jól belakott még utoljára az évben (ez volt a bévöd vagy bővöd este.)

December  31-én, bévöd napján  szólalnak  meg  a szentmiklósi  tarackok  hangos  dörrenésükkel  búcsúztatván  délutáni  istentisztelet után  az  óévet.  Ilyenkor mindenkinek jól  kell  lakni  a terített  asztalról. 

Év utolsó estéjén (bővöd-, bévöd-este) mindenkinek jól kell utoljára lakni a megrakott asztalról; alkonyat után hamus fazekak, puskák és taraczkok pattognak, a szokásos szilveszteri köszöntések zengenek az ablakok alatt, gyermeksereg hangoztatja minden utczán öt-hat ház ajtajában:

Szent Szilveszter pápa  ünnepe  a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája, Bőved estének is nevezték.

Szilveszter december 31. A polgári év utolsó napja. Sok helyen: bőved estéje.




1 megjegyzés:

  1. (2) Na, akkor legyen annyi a böjt... hogy írtam egy hozzászólást, ami - valahogy - el is veszett ? (nem sikerült megjelentetnem ? ) - bocs' de nem kezdek neki újra.

    VálaszTörlés