Ez már
sosem fogom megtudni….
Régóta
foglalkoztatott a gondolat: hogy is van ez ? melyik este a bévöd este (én ezt a változatot ismertem eddig) ? Elkezdtem
keresgélni a neten – hát jobb lett volna, ha ezt nem teszem, mert most se tudok
többet, legfeljebb annyival, hogy nem is bévöd, hanem bőved, béved és bővöd
néven is fut ez az este.
És hogy ez
karácsony, vagy szilveszter estéje ? Hát már sosem fogom tudni eldönteni.
KARÁCSONY
Ádám, Éva
napja egyúttal karácsony böjtje, vagy mint Szlavóniában
mondják „szenvedője”, a bánáti székelyeknél „szenvede”, másutt „bőved este”,
Baranyában „béved este”, és sok helyen „szenteste”.
Itt Baranyában
és néhány tolnai és somogyi faluban is a szentestét bévöd vagy bővöd estének nevezték, és csak böjtösen
vacsoráztak.
Én emlékszem,
hogy harangoztak még bévöd napján [szenteste]…
a bőved este fogalom
elterjedés-területén belül Tolnában, Baranyában, a szlavóniai magyar falvakban
több helyen karácsony előestéje volt a bőved este, amelynek bőséges
étkezése a következő év óhajtott bőségét vetítette előre. Egyes nagyon jámbor
családokban, illetve egész falvakra jellemző módon is, a katolikusok a
századfordulón december 24-én egyáltalán nem vagy pedig főtt ételt nem ettek.
Ilyenkor az éjféli miséről hazatérve ültek asztalhoz, s akkor tálalták fel a
környező vidéknek a délutáni ünnepélyes vacsorán szokásos ételeit
A méh
tavaszi röptetésével mindig újra és újra éled téli álmából. Karácsonykor
meghal, illetve előtte eltűnik az emberek szeme elől, illetve a Dráva menti
Potonyban a méhész „bőved este” (december
24-én) kénnel
fojtotta meg őket, és a lépesmézből ingyen adott a szegényeknek.
A karácsony
szó azonban mindenképp a bőségre asszociál ma is. Néhány évtizede a szentestét
nem véletlenül nevezték „bőved este” -nek.
http://www.ezotaro.com/odafigyelo/of-29_melleklet.htm
A bővedet, azaz karácsony vigíliáját 24-én tartják. Erre a napra az egyház
böjtöt rendelt el, ezért valaha mind a katolikus, mind a kálvinista lakosság
tartózkodott a húsfogyasztástól, csak halat ettek. A bőved napi ételekhez
hiedelmek kötődtek: „Bőved este egy kis marék szalmát tesz a gazda az asztalra,
fehér abrosszal letakarja, és a tetejére teszi a kenyeret meg egy almát.
Vacsora után az almát elvágja annyi felé, ahány jószágfa van az istállóban,
hogy azok szépen fejlődjenek. A szalmából karácsony első napján minden állatnak
ad pár szálat. A megmaradt szalmát eltették, és ha kotlós volt az udvarban, az
alá rakták.”… Aki bőved
este sült tököt evett, annak egész éven át nem fájt a torka. A mézzel
elfogyasztott fokhagyma távol tartotta a boszorkányokat. Néhány falat mézes
kenyeret azért ettek, ha valaki megbántotta őket, könnyebben bocsáthassanak meg
és békülhessenek ki. A diót mézbe mártogatva fogyasztották, hogy sokáig tüzes
fiatalok maradjanak. A családfő egy almát annyifelé szelt, ahány tagú volt a
család: akinek olyan darab jutott, amelyikben a mag ketté volt vágva, az beteg
lett a következő évben.
Az almának
más vonatkozásban is varázserőt tulajdonítottak. „Aki eltéved, bárhol álljon
meg egy percre, s kéri Jézust, hogy vezesse el azokhoz, akikkel együtt ette az
almát bőved este, abban a pillanatban eszébe jut, hogy merre kell neki
hazamenni.” A bőved esti asztalbontás után összegyűjtötték a morzsákat és más
maradékokat, a dióhéjat, a fokhagymát. Ha beteg lett valaki, parázsra szórták,
és megfüstölték vele, hogy így gyógyítsák.
Bőved este
kántálók is járták a falvakat. Köszöntötték a karácsonyt, s ezért ajándékokat,
diót, száraz, azaz aszalt gyümölcsöt, pénzt kaptak. A kántálók bőved este
elmentek énekelni az ablakok alá…. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2009/Lasko/pages/015_a_szellemi_orokseg.htm
SZILVESZTER
„….az esztendő utolsó
estéjének bévöd este a neve,
amikor még a
szegény ember is,
ha csak teheti,
a rendesnél gazdagabb asztalhoz
ül, azzal biztatván
magát, hogy abban
az esztendőben úgy
sem eszik többet;
a jobb módúaknál pedig
valóságos lakoma van.
Némelyek szerint a bévöd onnan ered,
hogy: „bévödd” amit
bevehetsz, mert az idén nem
eszel többet!'
A bévöd-nek
alapszava régiesen hév és böv, ma bö; ebből kicsinyítő-d
képzővel
lesz béved, vagy amint legtöbb vidéken hallható: böved
(vö.apród,
kicsid, könnyed). Böved este tehát annyi, mint : „bőséges este”.
Szilveszter az
óévbúcsúztató napja.
Az esti istentisztelet után mindenki hazatért, jól belakott még utoljára az évben
(ez volt a bévöd vagy bővöd este.)
December 31-én, bévöd napján szólalnak meg a szentmiklósi tarackok hangos
dörrenésükkel búcsúztatván délutáni
istentisztelet után az óévet.
Ilyenkor mindenkinek jól
kell lakni a terített
asztalról.
Év utolsó estéjén (bővöd-,
bévöd-este)
mindenkinek jól kell utoljára lakni a megrakott asztalról; alkonyat után hamus
fazekak, puskák és taraczkok pattognak, a szokásos szilveszteri köszöntések
zengenek az ablakok alatt, gyermeksereg hangoztatja minden utczán öt-hat ház
ajtajában:
Szent Szilveszter
pápa ünnepe a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája, Bőved estének is
nevezték.
Szilveszter
december 31. A polgári
év utolsó napja. Sok helyen: bőved estéje.
Képek:
http://jelesnapok.oszk.hu
(2) Na, akkor legyen annyi a böjt... hogy írtam egy hozzászólást, ami - valahogy - el is veszett ? (nem sikerült megjelentetnem ? ) - bocs' de nem kezdek neki újra.
VálaszTörlés