Nosztalgiázó
találkozóm volt pár napja egyik este… Hasonló korúak lévén, nagyjából hasonlóak a
gyerekkori élményeink és az étel-emlékeink is. A (véleményünk szerint) bizonytalan
jövőről beszélve került szóba, hogy a „semmiből” mi mindent voltak képesek
nagyanyáink - sőt szükség esetén és alkalomadtán még mi is - főzni. (Tudom,
mintha valami ilyesmiről írtam volna már egyszer, de akit untat a téma,
„ugorjon” !)
Bizonyára
egy mai táplálkozás-tudós infarktust kapna a receptek hallatán, de mi valahogy
azért mégiscsak túléltük – sőt, már több, mint hatvan-hetven évvel éltük túl ezeket az
„egészségtelen” étkeket. Igaz, akkoriban semmiféle tartósító nem létezett a
szalicilen kívül – na, abból volt azért a befőttekben, lekvárokon - de az összes
többi étel friss kellett, hogy legyen, hiszen nagyon sokáig még hűtőszekrény
sem volt. Hát, ha valamiféle nyomort kellene a hátralévő éveimben megélnem,
akkor nekem legalább tippjeim lennének, hogy mi mindent lehet főzni a
legegyszerűbb anyagokból.
Ám mit
csinálna a hamburgeres-pizzás nemzedék ? Akik csak a készételeket, a gyorsan
mikróban felmelegíthető étkeket ismerik ? Hallott-e valaki közülük a kifőtt
tészta levéből főzött hagymalevesről, vagy a babos-kalácsról ? Komolyan mondom,
eszembe jutott, nem lenne bolondság az ilyen „ócsóságokat” összegyűjteni és
közreadni.
Aztán persze rákerestem a neten és „természetesen” van már ilyen gyűjtemény. Hát, ha valaki akar(na), akkor ma is tud(na) olcsón főzni.
Aztán persze rákerestem a neten és „természetesen” van már ilyen gyűjtemény. Hát, ha valaki akar(na), akkor ma is tud(na) olcsón főzni.
(Ha tudna főzni, ha lenne kedve és ideje főzni....teszem hozzá.)
Amúgy meg nemrégiben láttam a (német) TV-ben, hogy ott kiadott már valaki egy valami hasonló szakácskönyvet, amiből a segélyből élők megtanulhatják, hogy szinte fillérekből is lehet jóízű ételt készíteni a családnak. És semmit nem kell kidobni, mert minden „átalakítható”.
Ott vannak olyan begyűjtő-adományozó helyek is, ahol a még használható, de hivatalosan már el nem adható élelmiszereket megkapják a szegények. Magyarországon nem tudok ilyenről...
(Persze örülnék, ha valaki megírná azt az egy-két helyszínt, ahol rendszeresen ! mégis van ilyen. Nem az alkalmi karácsonyi álszent ajándékozási akciókra gondolok...)
Amúgy meg nemrégiben láttam a (német) TV-ben, hogy ott kiadott már valaki egy valami hasonló szakácskönyvet, amiből a segélyből élők megtanulhatják, hogy szinte fillérekből is lehet jóízű ételt készíteni a családnak. És semmit nem kell kidobni, mert minden „átalakítható”.
Ott vannak olyan begyűjtő-adományozó helyek is, ahol a még használható, de hivatalosan már el nem adható élelmiszereket megkapják a szegények. Magyarországon nem tudok ilyenről...
(Persze örülnék, ha valaki megírná azt az egy-két helyszínt, ahol rendszeresen ! mégis van ilyen. Nem az alkalmi karácsonyi álszent ajándékozási akciókra gondolok...)
Fellelkesülve
a témán, eszembe jutott, hogy van nekem valahol a sok szakácskönyvem között egy
„Semmiből valamit” című receptgyűjtemény is. Előástam. Frank Júlia
összeállítása, de nem ez az érdekes, hanem a kiadás dátuma: 1990 ! (Az ára 69.-
Ft volt.) Aztán rábukkantam (nem is emlékeztem rá !) a „Sovány pénztárcából
gazdag ízek” 1992-es kiadású könyvre is. (Ez már 195.- Ft volt !) Én nem is
értem, már akkor is kellet tudni semmiből valamit csinálni ??? Bizonyára nem
véletlenül vettem meg… Ma át fogom tanulmányozni ezeket, hátha rábukkanok
valami érdekes, olcsó és jó ételféleségre. (Azokon kívül amit ma is rendszeresen készítek...)
Érdekel majd hogy mit találsz a könyvekben, és gondolom azokat megosztod velünk! Szeretem az ilyen régi szakácskönyveket.
VálaszTörlésMegírom, ha valami igazán különöset, rendkívülit találtam, ill. készítettem.
TörlésÓ, a hagymaleves!:))) De imádtam és teljesen elfelejtettem! Meg is fogom csinálni egyik nap! Jó témát találtál, izgatottan várom a "spóros" recepteket! Nekem is van valahol hasonló könyvem, de mélyre kéne ásni.
VálaszTörlésAz én =(mindennapi) gondom, hogy nem elég csak az, ha az ember odafigyel az ételek árára, hanem az is probléma, hogy az egy személyes háztartást nem könnyű ügyesen fenntartani, vezetni. Sok mindent lehet mélyhűtve tárolni, de nem mindent - szóval néha elgondolkodom, hogy mit is lenne kedvem enni, ill. mit lenne érdemes elkészítenem.Ez sokszor két teljesen külön dolog.
TörlésMegértelek. Óhatatlanul is két napra főzöl.:) Őszinte leszek: nem szeretem a lefagyasztott dolgokat. Kivéve halászlé. Amit főzök, addig esszük, amíg el nem fogy, vagy hívom a gyerekeket, unokákat a szomszédból.:) Könnyű nekem, tudom!
TörlésÉn azért elég jó hozzászoktam, hogy bizonyos ételek már kész, de mirelit formában kerülnek elő. (újra) - De tény, nem mindent szeretek/hűtök én se.
Törlés"Ott vannak olyan begyűjtő-adományozó helyek is, ahol a még használható, de hivatalosan már el nem adható élelmiszereket megkapják a szegények. Magyarországon nem tudok ilyenről..."
VálaszTörlésPedig van ilyen. Pl. A Caritas-nak a TESCO áruházzal van olyan szerződése, hogy a megmaradt zöldség- gyümölcs és pékárut reggel elhozzák, és megadott helyen és időben kiosztják a rászorulóknak.
Marika
No, megpróbáltam utána érdeklődni, a TÁMASZ-nak tényleg van ingyen konyhája (a világ végén) - de a TESCO-sokat nem tudtam elérni. Lehet, hogy igazad van és van valami ilyesmi nálunk is. A Caritas viszont megszüntette az ingyenes étkeztetést - ezt megkérdeztem.
TörlésItt van, hiszen az osztásban korábban én is részt vettem, ingyenes étkeztetés pedig nem is volt nálunk. Talán a (máltai)szeretetszolgálatnál most is van ilyen.
TörlésMarika
Szerintem sokkal több segítségre lenne szükségük, mint amennyit jelenleg kapnak. A "témához" való hozzáállás (szerintem) nálunk egyáltalán nem megfelelő.Semmilyen tekintetben....
TörlésEzt találtam még a témához:
Törlés"....Az ész megáll attól, ahogy a kormány idehaza kezeli ezt a kérdést. És most nem csak arra gondolok, hogy lecsukhatóvá tették őket. A magyar hajléktalanok napközben az ellátórendszer csak egy intézményét vehetik igénybe. Ez azt jelenti, hogy ha reggel egy hajléktalan, mondjuk, elmegy mosni az Eötvös utcába, akkor a TAJ-számát regisztrálja a rendszer, aznap - hivatalosan - ő már nem tud ügyintézni a Dankóban, fürödni a Kürtben, enni a máltaiaknál, vagy letenni a hálócuccát egy csomagmegőrző helyen. A melegedők ugyanis szakosodtak, az egyik ezt, a másik azt a szolgáltatást nyújtja. 2012 július elsején vezették be ezt az őrültséget. Hiába panaszkodik miatta hat éve mindenki minden lehetséges fórumon, a minisztérium a füle botját sem mozdítja………..
…………..Ez a rezsim magukra hagyta a szegényeket. Magukra hagyta, hisz nemcsak hogy nem igyekszik célzott programokkal csökkenteni a nyomort, nemcsak hogy nem kutatja, de még a córesz valós adatait sem hagyja nyilvánosságra hozni. Ügyes szabályozással ellehetetlenítette például, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétegye a létminimum alatt élők számát. Holott aki járt már nappali melegedőkben, az tudja, hogy a környékbeli csórók is, akik pedig még lakásban élnek, odajárnak zuhanyozni meg mosni. Az igazi gond a szegénység. A hajléktalanság csupán ennek a végkifejlete...."
Itt: https://index.hu/kultur/2018/11/12/rohrig_geza_interju_hajlektalansag_fedel_nelkul/