 |
Egy napot késtem, de azért bekerül ide ez a post. Tegnap volt híres-neves Mátyás királyunk „évfordulós” : Kolozsvárott született 1443. február 23-án. /Tavaly volt megkoronázásának 550. évfordulója/
Kalandos, ám nem túl hosszú életéről itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_M%C3%A1ty%C3%A1s Vajon mai politikusaink is olvasták életrajzának ezen mondatát ?: „….Ahhoz, hogy a kincstár katasztrofálisan alacsony bevételét emelhesse, reform erejű pénzügyi intézkedésekre volt szükség….” Nehogy már megérjük újra a füstadót – ámbár nem is nagyon csodálkoznék, ha mégis…
 |
Az évforduló kapcsán kóborolva a neten, ezt találtam – amiről én nem tudtam: A Mátyás király kálváriája (másként Corvin-kálvária) az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja, egy talpas, arany kereszt. Magyarország legnagyobb ékszerkincse. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. Magassága 72,5 cm, súlya 5411 gramm. Két részből áll, melyeket eltérő stílusban, különböző időben készítettek. A felső része a korábbi. Ez egy francia ötvös munkája. 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriai Margittól. Három tartópilléren áll a fülke, melyben Jézus alakja áll, a szégyenoszlophoz kötve. A pillérek fülkéiben próféták állnak. Maga a fülke a Golgota hegyét ábrázolja. A kálvária eredeti talapzatát nem ismerjük. Mai talapzatát Mátyás király készíttette Antonio Pollaiulo firenzei szobrász-ötvössel 1480 körül. Maga a talapzat egy vázát formál, amit három szfinx fog közre. Ezek egy hármas talpon állnak. A szfinxek Mátyás címerét tartják kezükben. A váza feletti medalionokban három apostol képe látható. Ezek felett delfinek alakja bontakozik ki; illetve a Nap, a Hold és Merkúr diadalszekéren. A talapzat valószínűleg Milánóban vagy Budán készült. A kereszt Mátyás kincstárából Bakócz Tamáshoz, tőle pedig az esztergomi kincstárhoz került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése