Szóval megálltam és arra lettem figyelmes, hogy a Csontváryn kívül van itt most valami más is, ámbár azt nem mondanám, hogy valami óriásplakát hívja fel erre a figyelmet. Csak a magamfajta „vizsla-szem” fedezi fel. Szóval itt van most a TÉRÉPÍTÉS, vagyis egy kiállítás, ahol 60 európai kortárs tér átalakítását mutatják be. A belépés ingyenes, nosza, ott a helyem.
(Már a terembe lépéskor elérzékenyültem, dehogy is a mostani kiállítást láttam én ! A régi szép emlékeim, az itt tartott sok előadóülés, rendezvény, a zsongó szakmai élet jutott eszembe, ami ma már sehol sincs. Én ezektől, ebben az épületben, már sosem fogok tudni megszabadulni – ámbár nem is szeretnék…)
A Dél-dunántúli Építész Kamara kezdeményezte a programsorozatot, melynek része a kiállítás is. 60 város tereiről láthatók régi fotók illetve a jelenlegi arculatuk is, és természetesen szöveges leírás is található hozzá. Azt hiszem a nosztalgiázásom zavart meg abban, hogy készítsek egy-egy fotót a pécsi, itt szereplő terekről is (Széchenyi, Kossuth, Tettye, Uránváros) csak úgy „nagyjából” lőttem pár képet, hát bocsi, akit a részletek érdekelnek, látogasson el ide, június 20-ig nyitva van.
Nem lepett meg – csak elgondolkodtatott, hogy a városunkban látható új alkotások rendszeresen visszaköszönnek más városok terein is. Ugyanazok a kőpadok, ugyanazok a kínai kőkockák, hasonló virágágyások, szökőkutak… Hát, aki szereti az efféle uniformizálást, az biztos örül annak, hogy nagy európai testvéreink másolatai nálunk is láthatók. Másrészről viszont, ez bizonyíték arra nézve is, honnan vették a tér-tervezőink a nálunk megvalósított ötleteket.
Az én abszolút magánvéleményem, hogy nem érzem szükségét a másokhoz való hasonlóságnak, az uniformizálásnak, – de hát ez a globalizáció, (vagy mi a frász ?) mindenhol legyen Euró, mindenhol legyen Spar meg Tesco, mindenhol ugyanazt a barom sorozatot lássák a Tv-ben, mindenhol ugyanolyan zenét hallgassanak…….
A birkákat ugyanis könnyebb terelni, mint a magányosan járó vadakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése