Imádom a sütőtököt. Nem azt a
narancsszínű hosszúkásat, hanem a szürke
héjú nagy, duci, vastag és lisztes húsút. A baj csak az, hogy mostanság ilyen
tököt képtelen vagyok találni. Már tavaly sem sikerült, fogalmam nincs mit hoz
az idei szezon.
Szerdán a piacon, a külső
soron vettem egy darabot (kb.1/2 kg 170.- Ft)
de aztán bent is láttam, épp
akkor pakolták ki.
Kérdeztem a pasast:
-
Maga termeli,
vagy eladja ?
-
Termelem is, el
is adom – volt a válasz.
-
Na jó, akkor
mondja már meg nekem, hová tűnt a lisztes húsú, édes sütőtök ?
-
Hát olyant már
ritkán lehet kifogni, mert az egy régi fajta. Az viszont, hogy édes-e csak
attól függ, hogy mikor szedték le. Ha túl korán, akkor semmi íze, de ha időben,
akkor jó édes.
-
És a magáé milyen
?
-
Az enyém az
érett.
-
Na jó, ha nem,
visszahozom.
És ezzel tőle is vettem egy
darabot, kb. ugyanakkorát, mint a kinti, de ez csak 120.- Ft-ba került. (Költői kérdés: képtelen vagyok megérteni, hogy zöldségekből, gyümölcsökből miért
kell mindig valami új ? Vagy ha kell, akkor a régiek miért nem maradhatnak meg
?)
Itthon aztán megsütöttem
mindkettőt. Amit kint vettem, a drágább, tisztára ízetlen volt. A másik, az
valóban igen finom, édes. Meséltem a húgomnak, hogy jártam a tökkel. Azt
mondja, az ócskábbikból csináljak mártást. Miiit? Majd eldobtam a telefont, mert
én még tök-mártást nem ettem. Próbáld csak ki, nagyon finom ! Főzd meg a tököt,
passzírozd át, nagyon pici sót-cukrot tegyél bele, és habard be. Főzz hozzá egy
krumplit, és valamilyen hússal egyed, sült csibével, vagy fasírttal !
No, ma ez lett az ebéd, de
előkészítettem a savanyúságot is, hogy ha „nem jön be” a tökmártás, akkor majd
eszem a húshoz, meg a krumplihoz savanyút. Hát, erre nem
volt szükség. Az a tökmártás olyan finom volt, hogy legközelebb ha tököt
veszek, újra csinálok ilyent, nem csak
megsütöm.
Délután meg eszembe jutott, -
talán mert hirtelen téliesre fordult az idő, szállingózni kezdett a hó – hogy
idén még nem is csináltam sült almát. Kivájtam a csutkáját, diót tettem a
hegyére, s amikor megsült egy kevéske karamellizált cukorral locsoltam meg.
Akinek nincs ebéd-ötlete
holnapra, mindkettőt jó szívvel ajánlom.
Egoizmus lenne ? - tippem : ne öregedjetek meg ! ... mert én pl. "sok mindent elvesztettem " az idő múlásával... ( látás/hallás/ízlelés ! (?) - és a többit ne soroljam...) de valahogy a szaglásomat azt nem ! Sőt !- egyre több gondot okoz ?- ismétlés : ráadásul u.n. ( úgy nevezett) USA konyhánk van... ( igaz, szabadba kivezetett "szagelszívóval!) - de pl. a sütőtök "szagával" is engem a "sírba lehet(ne) küldeni!"- és ne részletezzem.) OK! - aki szereti,- csinálja , egye - stb.
VálaszTörlésTémához :
régebben volt erről szó ?-
Globális vetőmagbank persze, volt szó a magyar "vetőmagokról" is régebben. Így aztán csak annyit (még) - reménykedjünk, ha (hamarosan) "mi leszünk az EU-ban" valakik (?) - (nem jut eszembe a szó) - akkor majd elintézzük az igazi sütőtök témát is ?
(Úgy legyen !) -
Természetesen sértődés ne essék ! - és ki-ki szóljon hozzá "pozitívan" is ! :-) :-)
Nem biztos, hogy szorosan a témához (csak - mai hír ez is ) - elkészült a "rendelet" vagy mi...
VálaszTörlésMagyar termék
(persze, más helyeken is olvasható) - csak ebben (itt) vannak más témák is.
************************************
De aranyos vagy:) Köszi! Anyukám gyakran készít sütőtökpüré levest, az is nagyon fini!!
VálaszTörlésÉn ismerem mindegyik verziót és nagyon szeretem, de a családomból SENKI!!! Magamnak meg nem pepecselek külön... Úgyhogy legközelebb, ha ilyet főzöl, meglátogatlak egy medállal!:)))
VálaszTörlésO.K. Ildi, szólni fogok :-)
VálaszTörlésM: tényleg ajánlom kipróbálásra, - magam is meglepődtem milyen kellemes mártás lett belőle.