Meghívót kaptam, s bár nem a megnyitóra, de el is
mentem a Káptalan utcába, megnézni a négy tragikus halált halt festőművész
kiállítását a Múzeum Galériában. Az alábbi ismertető részlet innen: http://pecsimuzeumok.hu/index.php?m=1&s=1&id=354
„1944. július 4-én kezdődött meg a pécsi zsidóság deportálása.
A Janus Pannonius Múzeum a Pécsi Zsidó Hitközséggel együttműködve rendezi meg a
Négy festőművész című kiállítást, mely 2014. július 4-én 16 órakor nyílik a JPM
Múzeum Galériában (Pécs, Káptalan u. 4.). A tárlat a „Pécs 1944-2014,
megemlékezés a pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról”
című rendezvénysorozat egyik központi eseménye.
A kiállítás négy – a Holokauszt idején áldozattá lett – a nagyközönség számára ismeretlen zsidó származású pécsi képzőművész megmaradt alkotásait mutatja be egy kamara-kiállítás keretében. A közönség Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit festményeit és grafikáit ismerheti meg a tárlaton, mely részben az 1946-ban ugyanezen művészek alkotásaiból rendezett emlékkiállítás rekonstrukciója, mely egykor Martyn Ferenc kezdeményezésére jött létre. Martyn mind a négy művésszel személyes, baráti, illetve tanítványi kapcsolatban volt. A műtárgyakat sokirányú kutatómunka és szerencsés véletlenek segítségével – sikerült megmenteni a feledésből.
A kiállítás négy – a Holokauszt idején áldozattá lett – a nagyközönség számára ismeretlen zsidó származású pécsi képzőművész megmaradt alkotásait mutatja be egy kamara-kiállítás keretében. A közönség Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit festményeit és grafikáit ismerheti meg a tárlaton, mely részben az 1946-ban ugyanezen művészek alkotásaiból rendezett emlékkiállítás rekonstrukciója, mely egykor Martyn Ferenc kezdeményezésére jött létre. Martyn mind a négy művésszel személyes, baráti, illetve tanítványi kapcsolatban volt. A műtárgyakat sokirányú kutatómunka és szerencsés véletlenek segítségével – sikerült megmenteni a feledésből.
A művészek közül Király Lajos és Roder
Judit – mindketten fiatalon, 23 évesen vesztették életüket – baráti
kapcsolatban voltak egymással. Ennek egyedülálló emléke az a két alkotás,
melyeken mindkét művész ugyanazt a modellt örökíti meg egyidejűleg mintegy a
holokauszt pécsi tekintetévé vált valamikori közös pillantásuk dokumentumaként.
Ugyanígy Roder Judit számos pécsi polgárt, rokonokat, barátokat és ismerősöket
megjelenítő szénrajzainak (melyek nemrég bukkantak elő a Pécsi Zsidó Hitközség
levéltárából) sem elsősorban képzőművészeti jelentősége, hanem különleges
dokumentumértéke révén fontos történeti emléke egy eltűnt pécsi és zsidó
közösségnek. Ezek a portrérajzok tablószerűen, sűrűn egymás mellé rakva
kerülnek bemutatásra a kiállítás központi részén, mint a tárlat „emlékfala”.
Míg a tervezett kiállításon Király Lajos és Roder
Judit tragikusan töredékes életműve a művészi kiteljesedésnek tehetséges
lehetőségét ábrázolhatja, Károly
Ernő néhány festménye pedig egy kismester művészetéről árulkodik,
addig Kellermann Emil
életműve túllép a tragikus életrajzi, történelmi-szociológiai esemény pusztán
közvetett képzőművészeti illusztrálásán. A művész a két háború közti időszakban
kiállító volt a rangos Tamás Galériában, mely a korszak mérvadó kulturális
intézménye volt, azonban a háború után munkássága teljesen feledésbe merült….”
(Csak zárójelben jegyzem meg, Király Lajos önálló kiállításáról egyszer már írtam: http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2010/07/kiraly-lajos-et-23-evet.html)
(Csak zárójelben jegyzem meg, Király Lajos önálló kiállításáról egyszer már írtam: http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2010/07/kiraly-lajos-et-23-evet.html)
Négy ember, akik
zsidóságuk miatt váltak áldozattá, két egész fiatal és két középkorú
ember – akik előtt ott lehetett volna a lehetőség további képek megfestésére –
de nem csak az ecsetet, hanem az életüket is elveszítették abban a mocskos
háborúban.
A képek sajnos
mind üveg alatt vannak – így nagyon nehéz volt fotót készíteni, nem is
erőltettem a dolgot – ha valakit érdekel, sokkal jobb, ha elmegy és megnézi az
egész kiállítást. Külön megemlítenék két dolgot, az egyik a fentebb is írt Roder
Judit szénrajzaiból készült „portréfal” a másik Kellermann Emil különös, a
betegek-orvosok-kórházak titokzatos/rettenetes világát bemutató pasztelljei. Ezek
előtt ácsorogtam legtovább.
Kösz' - elismerésem.
VálaszTörlés