Hát íme: Az, hogy délutáni pihenésemből csengettek fel, még csak megbocsátható, nincs a csengőmre kiírva, hogy „Ebéd után ne zavarj !” Egy aranyos hölgy keresett ezzel a szöveggel: „Jaj de jó, hogy megtaláltam, már többször voltam itt …/ Oh !... Milyen jó húzás, rögtön beindult a szégyenkezés bennem, hogy mást hiába fárasztottam….
Én már csak ilyen hülye vagyok/maradok…Bár nem sokat vagyok házon kívül, de hát ez akár még igaz is lehet/.
Én: Mondja !
Kérdező: Lenne egy kérdői… be se hagyom fejezni,
Én: Jöjjön be, nálam minden kérdező szeretettel látott vendég. / Igaz, mögöttem állt a két kutya - húgoméké épp itt vendégeskedett nálam, de nem pitbull egyik se./
Kérdező: Inkább nem mennék be, félek a kutyáktól. / Első gyanús momentum: kérdező NEM félhet a kutyáktól!!! J /
Én: Jó, hát akkor ha itt is el lehet mondani / értsd a kapuban/ mondja el, miről van szó ! /Még jó, hogy a csengetésre kimenve kabátot húztam.. /
Kérdező: lenne egy kérdőív, a háztartási kiadásokról Igaz, kicsit el vagyunk késve, mert novemberi adatok kellenének….
Én: Nem gond, 18 éves korom óta naponta pénztárkönyvet vezetek, pontos adatokkal tudok válaszolni. Akár egy hónapra visszamenőleg is.
Kérdező: Nagyszerű, akkor felveszem a személyes adatokat.
Én: bemondok mindet, amit kérdez… /Mi a francnak ennyi személyes adat ? …/
Kérdező: És itt lenne a füzet, amibe be kéne írni a dolgokat. Megmutatom, miképp… és elővarázsol egy minta-lapot. Amin a következő „mintát” látom: November 1. 1 liter 2,8-as tej 209.- Ft, 1 db csészés Ráma 25 dekás 199 Ft, 2 magos zsemle 160.- Ft… stb..stb /
Hirtelenjében most már nem is emlékszem, de azt hiszem, azt is kellett volna tudnom, hogy melyik üzletben vásároltam./ Ekkor üvöltöttem fel – hogy ugye, ezt nem gondolja/ják komolyan ? Egy hónappal ezelőtti pontos és tételes bevásárló-jegyzéket akarnának…..
És hát ekkor sajna, elhajtottam szegény kérdezőt. Mondtam neki magyarul, hogy hova menjen és mit csináljon, és hogy mi a véleményem a cégéről, aki ilyen szemét munkát csináltat. Aztán, mikor jól bevágtam a nagy vaskaput, úgy, hogy öt utcával odébb is biztos hallották –akkor még kikiabáltam, hogy nem magára haragszom, de én egy ilyen céget max. leköpnék, nem hogy munkát vállalnék neki. És ezt a legmélyebb szívemből mondtam.
Most gondolkodj el, miféle adatok fognak beérkezni ? Van ma Magyarországon élő ember, aki ilyenre /ingyen!!!! – de akár még pénzért is-se/ képes még akkor is, ha mondjuk az adott naptól kell a kiadásait felírni, - nem ám egy hónappal ezelőttieket. Azért ennyire pontos/részletes háztartási naplóm még nekem sincs…
És kérdezlek, ha, mégis lenne ilyen őrült, aki úgy-ahogy kitölti a kérdőívet, vezeti a naplót, akkor ezekkel a hamis adatokkal mire egy majd a közvélemény-kutató cég ? Természetesen ezeket a hamis eredményeket fogja az állandóan hamis adatokat közlő média rendelkezésére bocsátani. Hát nem, ebben a játékban én nem akarok szereplő lenni.
Aztán jutott eszembe - /van viszonyítási alapom! volt a kezemben néhány ezer kérdőív/ hogy micsoda elegáns kérdőívet akart a hölgy átadni nekem… Istenem micsoda összeg lehetett csak ezeknek a kinyomtatása ? Ablakon ki a pénz…… Egyet sajnálok csak, de nagyon. A kérdező nem mutatta fel igazolványát /kötelező!/ - én pedig nagy mérgemben nem kérdeztem meg, ki a megbízója…
Így hát csak a levegőbe puffogtatom töltényeimet ! Pedig, becs-szó, kiírnám ide a nevét, ha tudnám… Hát ez az élményem közel 24 órás, mégis forr bennem az epe még most is… Még jó, hogy tegnap nem álltam neki leírni a gondolataimat, mert azt hiszem azzal a bizonyos nyomda-festékkel gondjaim lettek volna… Na akkor most mondd meg, ide milyen képet tegyek ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése