Pécs 1690-ben: |
Fantasztikus könyv került a kezembe:
Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. I. kötet: Ágoston tér - Katalin utca, ill. II. kötet: Koller utca - Zsolnay Vilmos utca. A Pécsi Budai Külváros utcái. Négy térkép tartozik a kötethez: 1722, 1786, 1828 és 1965-ben készültek. /Van egy ilyen könyv a Belvárosról is - ez kiderül a szövegből - hát szívesen belenéznék abba is.../
A Királyi kamara a török dúlás után először 1687-ben, majd 1695-ben készíttetett összeírást a belvárosról, melyben annak igen szomorú állapotát festették le. Alig maradt ép ház. A budai és szigeti külvárosról szó sem esik, nyilván azért, mert akkor még nem is léteztek. Az 1695-ös összeírás egy romos török mecsetet említ meg, melynek helyén ma az Ágoston téri templom található. 1710-ben - vagyis a törökök kivonulása után 25 évvel - az adásvételek tárgya többnyire "brandstette" - azaz "égett hely". A betelepítések után a lakosok száma és így a telekvásárlások száma is nőni kezd, délen legelők, szántóföldek északon és keleten szőlők változnak át építési telekké.
A könyvben, de főleg a térképeken végig lehet követni, hogy alakultak ki az utcák, közök, és aki ismeri a területet, meglepve tapasztalhatja egyrészt, hogy micsoda változások voltak az elmúlt időkben, másrészt hogy kétszáz év után ma is megvannak még utcák, melyeket ükapáink vagy azok ősei építettek.
Nagyon érdekes adatok olvashatók a Tettye patak mellé települt malmok életéről, az itteni kis közökről, utcácskákról. Kedvenc vesszőparipám, hogy egy Ausztria ebből a környékből már rég profitált volna. Van ennek a környéknek valami bájos romantikája. A Tettye patakot nem kellett volna /teljes egészében/ levinni a föld alá, csörgedezhetne ma is egy kövezett utcácskában, ahol állhatná egypár régi fahíd, /amilyenek még 20 éve is voltak ott/. Egy normális város/ország sokkal jobban megbecsülné azokat a kincseket, melyek még múltjából megvannak. Nem hiszem, hogy normális országban egy ilyen tájba, mint a Tettye völgy, megengedték volna, hogy egy 10 emeletes rondaság épüljön kesztyűgyári irodaépület címen. Vagy ha megépült, akkor a gyár megszűntével gyorsan lebontották volna. Ezen a hangulatos patakvölgyön lehetne felsétálni a híres-neves Tettyére - ha ugyan érdemes lenne, hiszen olyan lepusztult állapotban van, hogy az ember legszívesebben elkerüli, nemhogy oda menjen sétálni, kikapcsoldóni. Kosz és mocsok, rombolás és elhanyagoltság, gazdátlanság, nemtörődömség mindenütt.
De abba is hagyom.....
Érdekességként megemlítem, /ezt tudtam/ hogy a Zsolnay dombon /ahol ma a Zsolnay Mauzóleum áll/ volt régen a vesztőhely, de azt nem tudtam, hogy a Bokor utca 5-ben lakott a hóhér. Itt volt a gyepmesteri telep és a dögnyúzóhely is.
Igen érdekes a kötet végén az utcanevek változását tartalmazó rész. A saját utcám régi neveit sehol máshol nem olvastam még.
Álljon itt néhány régi fotó, bár nem a fent jelzett időből...
Széchenyi tér |
Székesegyház |
Király utca |
Jókai tér |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése