Bükkábrányi mocsári ciprus

2007.09.10.hétfő

Nos, ha a sárkányokról írtam pár napja, épp itt az ideje, hogy szó essék más, hasonló "régiségekről" . Íme:
Fontosabb tudnivalók a képződményről

• Az álló törzseket tartalmazó összlet közvetlenül a lignit fedőjében települt.

• A mocsarat és a fatörzseket hirtelen érkező szürke homok temethette be, folyásirányváltozás, tektonikai süllyedés vagy vihar, esetleg cunami következtében.

• A Bükkábrányban feltárt fák (15 db) mocsárciprusok (Taxodium sp.). A maradványok magassága 4-6 m, átmérője 1,5-3,5 m.

• A szürke homok fedőjében sárga folyóvízi homok települt, amelyben uszadékfa maradványok is láthatók

• A sejtfalakat szilárdító cellulóz nagyrészt lebomlott, csak a lignin maradt meg.

Megérkeztek azok a nyolcmillió éves fák Miskolcra, melyeket a bükkábrányi bányaterületen találtak pár héttel ezelőtt. A Hermann Ottó Múzeumban a homokágyás fölé egy pavilont állítanak össze, hogy a maradványokat megkíméljék az időjárás viszontagságaitól. Az átszállított négy mocsári ciprus közül a legnagyobb tömege eléri a 4,7 tonnát, négy méter magas, alsó átmérője két métert tesz ki, a három kisebb is hasonló monstrumnak számít, így szállításuk nem volt egyszerű, ráadásul a fákat csak álló helyzetben lehetett elhelyezni, hiszen rendkívül sérülékenyek. A felső miocén kori (11,6-5,3 millió év) különleges leletek további sorsa kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azt mondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei napokon belül megkezdik a lignitbányában talált többi fatörzs előkészítését a biztonságos elszállításra. A speciális eljárással megtisztított és stabilizált fatörzseket ezt követően Ipolytarnócra szállítják. A mocsári ciprus-erdő fái egyébként azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen található, óvatos eljárással próbálták eddig is megmozdítani a fákat, ugyanis a levegő és a nap kártékonyan hat a szerkezetükre, kiszárítja, emiatt azok szinte "széthullnak".