Arany október

Micsoda ajándék idő ! 26 fok, napsütés, harmatos fű reggel, melengető napsugár délben, ragyogó alkonyi ég este, aranyló és vöröslő fák és minden, minden olyan szépséges /=a természetben/.
Felbátorodva a tényen, hogy a tettyei buszmegállónál leaszfaltozták a havihegyi dűlőt, elindultam kocsival felfelé a kőbánya felé. No, a meglepetés a Bagolyvárnál várt, mert az út csak odáig kész – nyilván a vendéglő miatt, hiszen hosszú hónapokig így is visszaeshetett a forgalmuk, mert nem lehetett megközelíteni őket. Mindegy, ha elindultam, hát már felmegyek. Csábított a gombaszedés esetleges lehetősége, és a szépséges színes levelek. Amikor kiszálltam ez a kép fogadott:

 És persze, hogy volt gomba ! /Fenyőtinorú/

  Lilivel lassan bandukoltunk - olyan nehezen megy már néha, nem siettem és a megtett távolság se volt több 500m-nél. Ez idő alatt vagy másfél kilónyi tinorút szedtem. Szépeket, egészségeseket.
 

Kicsit nyúlós gombafajta ez, ezért határoztam úgy, hogy ízesítőnek fogom feldolgozni. Mert a „vad” íze azért megvan.

Miután megfőtt, leturmixoltam és bedobozoltam.

Így mehet a mélyhűtőbe, s akár egy töltelékhez, akár egy különleges gombás-fasírthoz majd felhasználható lesz. Pechemre a hagymaszeletelés közben két ujjamat is jól elvágtam a piszok éles késemmel, - most aztán kínlódhatok itt még a géppel is, a mosogatásról és egyéb munkákról nem is beszélve. Na, de túl szép is lett volna enélkül a tegnapi délután. /Viszont ebcsont beforr, a gomba meg megmarad télire…/


Végül még egy kép, így, ezzel is búcsúzott mára tőlünk az őszi erdő: